Házirend Pedagógiai Program Integráció Szervezeti és működési szabályzat  

Integráció

I. Az alkalmazás feltételei

1. Az integrációs stratégia kialakítása

Tantestületünk a 2002/2003-as tanév végén ismerte meg a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerét. Bevezetését 2003. szeptember 1-én kezdtük.
Kiépítésével kapcsolatos feladatokat a 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 39/D.§ (4) és 39/E §(4) bekezdése, valamint az 54. § szerint végeztük el.

A szükséges dokumentumok beszerzése (mellékletek)

  • A tanulók szüleinek írásos beleegyező nyilatkozata
  • Igazolás a szociálisan hátrányos helyzetről
  • Az igazgató által javasolt tanulók jogosultságát igazoló dokumentumok

A három havonkénti kompetencia alapú értékelési (39/D§ (7) rendszert kidolgozzuk a törvényben javasolt módon, dokumentáljuk:
esetmegbeszélések,
egyéni fejlesztési tervek vezetése,
helyi, szöveges értékelési rendszer kidolgozása,
jegyzőkönyv-emlékeztető készítése a szülőkkel történő konzultációról (melléklet- folyamatosan)

A képviselőtestületi határozat másolata az alapító okirat módosításáról. (melléklet)

Kimutatás a létszám adatokról

osztály

összlétszám

programban résztvevők száma

%

1.

20

9

45

2.

20

6

30

3.

21

6

29

4.

16

5

31

5.

23

5

22

6

18

7

39

7

18

4

22

8.a

18

1

6

8.b

18

9

50

összesen

171

52

30

 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.a

8.b

A törvényes felügyeletet gyakorló szülő legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A gyermek után a szülő kiegészítő családi pótlékra jogosult

1

 

 

1

1

1

 

1

 

Mindkét feltételnek megfelel

8

6

6

4

3

5

4

 

9

Az iskola igazgatója által felvehető tanuló (10%)

0,8

0,6

0,6

0,4

0,3

0,5

0,4

0,1

0,9

Az igazgató által felvett

1

 

 

1

1

1

 

1

 

Összes

9

6

6

5

5

6

4

1

9

1.1. Bevezetési terv

  • Beiskolázási terv

 

tanév

Iskolások száma

2003/2004

175

2004/2005

147

2005/2006

150

2006/2007

148

2007/2008

140

Az iskolai létszám a következő tanévben drasztikusan csökken, azután a 140-150-es létszám között áll be. Csökken a csoportban oktatható tárgyak száma és a normatív finanszírozás miatt, jelentősen csökken az intézmény bevétele.

  • Szervezetfejlesztési terv

 

A képesség-kibontakoztató és integrációs program bevezetése az intézmény szervezeti felépítésében alapvető változtatást nem igényel. A két éves bevezetési ütemtervben foglaltak megvalósítását az igazgatóhelyettes irányítja. Egy-egy feladat megoldására csoportok szerveződnek, feladat befejezése után szerepük megszűnik.

  • Erőforrás terv

 

18 pedagógusból három egyetemi végzettségű, egy szakvizsgázott pedagógus, a többiek főiskolai végzettségűek. Szakos ellátottságunk 100 %-os. A következő tanévtől nyugdíjazás miatt hiányozni fog a biológia szakos tanár. A szakos ellátottság biztosítását vagy belső továbbtanulással, vagy óraadóval oldjuk meg.
A továbbképzési program a tantestület által konszenzussal összeállított és elfogadott tervezet, amely a pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósulásának egyik eszköze.
A program összeállításakor a vezetés célja az, hogy a kollégák szakmai és módszertani kultúrája új ismeretekkel gazdagodjon.
Az intézményvezetés a pedagógusok szakmai tudásának gyarapítása érdekében, a reformpedagógiában honos, egyéni fejlesztést segítő módszertani kultúrát és konfliktuskezelési technikák, megismerését szorgalmazza. A kollégák innovatív készségére jellemző, hogy minden pedagógus szívesen vállalja a továbbképzést. Legkedveltebb formák a rövid lélegzetű 30 – 60 órás tanfolyamok.
Az első öt éves továbbképzési időszakban minden kolléga teljesítette a törvényileg előírt 120 órát. Egy kolléga történelem tanári, egy könyvtáros tanítói, egy szakvizsgázott közoktatás vezetői, egy oktatási informatikus OKJ képesítést szerzett. Tantestületünk minden tagja legalább alapfokú számítógép-használói ismerettel rendelkezik.
A szervezett továbbképzéseket helyi programokkal; előadásokkal, a munkaközösségek szervezésében megtartott bemutató órákkal, esetmegbeszélésekkel szakmai találkozókkal, színesítjük. Ezzel a tanítás- tanulás folyamata új elemekkel gazdagodik, új munkaformák honosodnak meg.

Pedagógus továbbképzési terv 2002-2007


Iskolarendszerű

Tanfolyam

Önképzés

Tanügyigazgatási ismeretek (igh.)

Tanítás-tanulás új módszertani ismeretei

Konfliktuskezelő képesség fejlesztése

Nemzetiségi német

Eltérő tanulmányi képességek felismerése, segítése

Új fejlődéslélektani ismeretek

Háztartástani ismeretek

Szaktárgyi módszertani ismeretek

Differenciált tanulásszervezés

Fejlesztő pedagógia

 

Számítástechnikai ismeretek (tantárgyi alkalmazás, multimédia)
Mérésmetodika

Biológia

 

 

Angol

 

 

2. Az iskolába kerülés előkészítése

2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése
Az általános iskola alapvető feladata, hogy építsen az iskolás kor előtti nevelési tényezőkre, különösen az óvodai nevelésre. A két intézményben dolgozók kölcsönösen érdeklődnek egymás munkája iránt. Az eredményes nevelő-oktató munka érdekében nevelőink az óvodából hozott ismeretanyagot továbbfejlesztik.
Az óvodai szülői értekezletre meghívást kap a leendő első osztályos tanító és az iskola igazgatója is. Rövid tájékoztatást adnak a nagycsoportos szülőknek, majd közös beszélgetésre kerül sor. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése érdekében a leendő első osztályosok órákat látogatnak az iskolában, bekapcsolódnak a tanórai tevékenységbe. A leendő első osztályos tanítónők részt vesznek az óvodai csoportfoglalkozásokon, ünnepségeken. A beiskolázásra az iskolaérettséget igazoló óvodai, egyedi esetekben a szakszolgálat szakvéleménye alapján kerül sor. A beiratkozáskor segítségképpen egy listát adunk a megvásárlandó eszközökről.
Szeptember első három hete szoktatási időszak, ilyenkor az óvodai élethez hasonló, játékos foglakozások között barátkoznak a gyermekek az iskolával, az iskolai munkaformákkal. Első osztályban év elején elvégezzük a tanulók tanulási képesség vizsgálatát. Az eredmény alapján megkezdjük a tanulók komplex fejlesztését.

2.2. Heterogén osztályok kialakítása

Iskolánkban csak a nyolcadik évfolyamon működnek párhuzamos osztályok. Így szükségtelen az osztályba sorolás szempontjait lefektetni.
A német oktatásnál kis csoportos formát alkalmazunk, ahol az óvónők véleménye és az első hónap tapasztalatai alapján azonos vagy hasonló képességű csoportok kialakítására törekszünk.
3. Együttműködések, partnerségi kapcsolatok

    •  Kapcsolat a szülőkkel

Iskolánk működési szabályzata, pedagógiai programja első és ötödik osztályban előírja a kötelező családlátogatást, a többi évfolyamon szükség szerint. A szülői házzal való kapcsolattartás egyéb formái: havonkénti fogadóóra, évente két alkalommal osztályszülői értekezlet. Az igazgató heti két alkalommal fogadóórán várja a szülőket. A pedagógussal előre egyeztetett időpontban, de ezen kívül is felkereshetik a szülők problémáikkal az osztályfőnököt, a szaktanárokat.

    •  Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal

Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. A Szolgálat munkatársai rendszeresen információkat kérnek iskolánktól a problémás családok esetében. Az osztályfőnökök „Esetjelző lapon” jelzik az észlelt nehézségeket. Az ifjúságvédelmi felelős látogatja a családokat, szükség szerint az igazgatóval, rendszeresen részt vesz esetmegbeszéléseken. Az iskola és a szolgálat szakmaközi megbeszéléseket tart.

    •  Kapcsolat a szakmai szolgálatokkal

A tanulási nehézségek leküzdésére igénybe vesszük a szakmai és a szakszolgálatokat. A mohácsi Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján az igazgató felmentést ad a javasolt tantárgyakból.

    •  Kapcsolat a középiskolákkal

Az igazgató minden tanév elején tájékoztatja a nyolcadikos és az érdeklődő hetedikes tanulók szüleit a továbbtanulás feltételeiről. Megismertetjük a szülőket, tanulókat a középiskolai kínálattal, tanácsot adunk a reális pályaválasztáshoz. Tájékoztatjuk a szülőket a középfokú oktatási intézményekben tartott előkészítőkről, nyílt napokról. A tanulók által keresett középiskolák igazgatói december- január hónapokban pályaválasztási fórumokon mutatják be iskoláikat és válaszolnak a szülők, tanulók kérdéseire.
Az osztályfőnök a pályaválasztási felelős segítségével határidőre elkészíti a továbbtanulók jelentkezési lapját.
Magyar nyelv és irodalomból, matematikából és szükség szerint német nyelvből előkészítőt tartunk.

    •  Kapcsolat a kisebbségi önkormányzatokkal

Német nemzetiségi nyelvet oktatunk első osztálytól kezdve a szülők igényei alapján. Így elkerülhetetlen a szoros munkakapcsolat a helyi és a társközségi Német Önkormányzatokkal.
A nemzetiségi, a kézműves, a projekt napok munkájában tevékenyen részt vesznek. A szakmai támogatáson túl szótárak, könyvek, taneszközök beszerzésével is segítik az iskola munkáját.

    •  Kapcsolat a civil szervezetekkel

„ A Véméndi Iskoláért Alapítvány” támogatja a tehetséggondozást, versenyeztetést, a tanulók jutalmazását és komoly feladatot vállal az iskola eszközrendszerének fejlesztésében.
Tanulóink bekapcsolódhatnak a községi művelődési ház által szervezett tánc- és zeneoktatásba.
Jó kapcsolatot építettünk ki a nyugdíjas klub tagjaival is.

    • Kapcsolat az óvodával

A leendő elsőosztályos tanítónő a II. félévtől havonta 1 alkalommal meglátogatja a nagycsoportos óvodásokat. Megismerkedik a leendő első osztályosokkal. Aktívan részt vesz a foglalkozásokon.
A tanítónő részt vesz az óvodai rendezvényeken     Szülői értekezlet
Karácsonyi ünnepség
Farsangi bál
Óvodai évzáró-Anyáknapja
Az óvónőket meghívjuk az iskolai nyílt napra. Időpont: február
OVI-suli sport órát szervezünk testnevelés órán a nagycsoportos és a 2. osztályos tanulók részvételével. Időpont: március vége.

Játszóház az iskolában, játékos testnevelés+ének órán. Közös dalok, játékok, táncok tanulása, játszása. Időpont: május
Az első héten az óvónő segítségünkre van az első osztályosok beszoktatásában.
Időpont: szeptember

Beszoktatási időszak órarendje-szeptember

Az első hét a beszoktatás időszaka a tanítási órák időtartama a gyerekekhez igazodik.
A tanítás fél 9-kor kezdődik. Az első, második harmadik héten napi 3 órát tartunk.
Hetente: 4 matematika
7 magyar
2 német
1 testnevelés
1 játékos testnevelés+ ének
A negyedik héten 4 órát tartunk, egy-egy alkalommal 5-öt.

II A tanítást- tanulást segítő eszközrendszer elemei

 

1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek

1.1 Az önálló tanulást segítő fejlesztés

1.1.1. Önálló tanulási képességeket kialakító programok

 

Célkitűzésünk: Tanítványaink legyenek képesek alkotó, tevékeny ismeretszerzésre. Tanítsuk meg tanulni a gyerekeket.
Elvárható eredmények: Tudjanak megfelelni a tantervi követelményeknek, a képességeiknek megfelelő szinten. Szeressenek, akarjanak, tudjanak tanulni. Képesek legyenek önálló ismeretszerzésre.
Kiindulópontnak tekinthetjük, hogy egy gyermekközpontú iskolát szeretnénk létrehozni. A gyermekközpontúság egyrészt azt jelenti, hogy a gyermek valódi érdekeinek és szükségleteinek rendelünk alá mindent, a tanári eszközökön és módszereken át az iskola berendezéséig, másrészt viszont a gyermekközpontú iskola jelenti azt is, hogy iskolánk tanítás helyett tanulásközpontú, azaz a hangsúly a pedagógus tanításának megszervezése helyett a gyerekek tanulásának megszervezésére tevődik át. E cél megvalósításának elengedhetetlen feltétele hogy alkalmassá tegyük tanulóinkat az önálló tanulás képességének elsajátítására, átadjuk nekik az ehhez szükséges eszközöket és módszereket.
A tanulás tanítása során a tanulói tevékenységek kerülnek a középpontba. Ezt követelik meg azok a megfigyelések is, amik a tanulás eredményességéről szólnak. Ezek szerint a hallottak ötödére, a látottak harmadára, a látottak és hallottak felére, kimondott szavaink kétharmadára, saját aktív cselekedeteink kilenc-tizedére emlékszünk vissza. A gyerekek bevonása a tanulásba akkor a legeredményesebb, ha aktív cselekvésre késztetjük őket.
Amikor az önálló tanulási képességek alkalmazásáról beszélünk, akkor nem csak az otthon tankönyvével magára maradó gyermekre kell gondolnunk, hanem az iskolai tanulásra is. Ebben a folyamatban igen nagy a felelőssége a pedagógusnak, hiszen az általa választott tanári módszereknek vannak kiszolgáltatva a gyerekek. Ezért munkánk során azt a módot, azokat a módszereket kell keresnünk, melyekkel a tanulás a legeredményesebben, szinte észrevétlenül valósul meg az adott tanóra keretein belül.

Alsó tagozat (1.-4. osztály)

Az önálló tanulás tanítása nem tekinthető csupán a felső tagozat feladatának. Olyan feladat ez, amelynek megvalósítására a gyerekek iskolába lépésétől koncentrálnunk kell. Az alsó tagozatos tanítás tanulása programhoz nyújt segítséget a „Szokásrendszerek, tanulási technikák kialakítása, fejlesztése az 1–4 osztályban” című javaslat.

Felső tagozat (5.-8. osztály)

Munkánk során a tanulás tanításához egy oktatócsomagra támaszkodunk. (Oroszlán Péter Tanulásmódszertan) A következő tanévtől kezdődően az első és a második félév kezdetén kb: egy hetes önálló képességeket kialakító programokat szervezünk.

Az önálló tanulási képességet kialakító programok a napköziben

A napközi otthon az általános iskola céljának megvalósításában a következőkkel működik közre.
Hozzájárul, hogy az egész napos foglalkoztatásban részesülő gyerekek, életkoruknak megfelelő szinten

  • sajátítsák el és gyakorolják az egészséges, kulturált életmód szokásait,
  • legyenek képesek társas-kapcsolataik alakítására, a társakkal való együttműködésre, fejlődjék kollektivitásuk,
  • legyenek képesek a képességeiknek megfelelő önálló tanulásra, önművelésre,
  • legyenek képesek szabadidejük önálló felhasználására.

Az önálló tanulásra nevelés folyamatában talán a legnagyobb nevelői tudatosságot igényli, hogy minden egyes gyereket rávezessünk a számára legkedvezőbb tanulási módszerek, technikák alkalmazására.
Mindezek figyelembevételével a gyerekek egyéni felkészülését irányító pedagógus feladata a következő:
Valamennyi gyereket rá kell vezetnie a számára legcélszerűbb tanulási módszerekre. El kell sajátíttatnia velük a gondolkodva tanulás technikáit, hogy segítségükkel az életkorukhoz mérten maximálisan önállókká váljanak a tanulásban. Állandóan ébren kell tartania a felfedezés örömétől táplált kíváncsiságot, felkeltve, érdeklődésüket, s el kell indítania tanítványait a további önművelődés útján.
A hatékony, gazdaságos tanuláshoz először az objektív feltételeket kell megteremtenünk. A csoportterem kellő hőmérsékletű, jó megvilágítású legyen, s a gyerekeknek megfelelő méretű és elegendő nagyságú tanulóhely jusson. Gondoskodni kell a tanulási idő tartamára a csendről, a nyugodt körülményekről.
Az objektív feltételek mellett az eredményes tanulásnak szubjektív feltételei is vannak.
Nevezetesen, hogy a gyerekek kipihenten, szívesen, pozitív motivációval végezzék e mindennapi tevékenységüket, s ebben minél nagyobb fokú önállóságra törekedjenek.
Ezt azzal segíthetjük, ha következetesen dicséretet, erkölcsi elismerést kap az a gyerek, aki egy – egy tantárgyból, illetve valamennyiből képességeinek megfelelően, önállóan készül fel.
Fontos, hogy az önálló munka kezdetén a gyerekek ne a tábláról lássák, vagy a nevelőtől hallják a házi feladatot. Meg kell követelni, hogy ezt mindenki önállóan idézze fel.
Az önállóság kialakításához nagyon fontos, hogy segítséget csak azoknak adjon, akiknek szükségük van rá és csak annyit, amennyit feltétlenül szükséges ahhoz, hogy képességeiknek megfelelően önállóan tudjanak tovább dolgozni.
A tanulási időt csökkenti, az eredményességet fokozza, ha minden gyerek a számára legkönnyebb tantárggyal kezdi a munkát (ez belső motivációt jelent, segíti a ráhangolódást az intenzív szellemi munkára), majd a számára legnehezebbel folytatja. Attól kezdve, hogy mindenki hozzákezdett az önálló munkához, teljes csendet kell megkívánni. Szokjanak hozzá a gyerekek a kézikönyvek (gyermeklexikonok, helyesírási szótár, idegen szavak szótára stb.) rendszeres használatához. Minden csoportban van egy-két gyerek, aki úgy tud tanulni, ha hangosan mondja például a verset, nyelvből az idegen szavakat. Ezek a gyerekek, ha csak lehet, menjenek ki a folyosóra vagy másik terembe, ahol hangosan tanulhatnak.
Ha a szóbeli tanulás módszerét senki sem ismeri a gyerekek közül, akkor szükség van a szóbeli tanulás módszerének megtanítására.
45 perc eltelte után feltétlenül szükség van közbeiktatott szünetre is. A nevelő az önálló tanulás ideje alatt folyamatosan ellenőriz. Ha a nevelő az írásbeli munkákat és az aznapi terve szerint az egyes gyerekek, vagy kiscsoportok, felkészülését ellenőrizte, pár szóval értékelje munkájukat. Az értékelésnél a gyerek saját egyéni teljesítményeihez való viszonyítás a döntő.

1.1.2. A tanulók önálló, kreatív tevékenységére épülő foglalkozások

Két kreativitást fejlesztő szakkör működik iskolánkban.
A kézműves szakkör elsősorban az alsó tagozatos diákok érdeklődését célozza meg. A tanév első hetében jelentkezhetnek az ügyes kezű vagy ügyesedni vágyó gyerekek. A csoport heti egy órában sokféle technikával ismerkedik meg: természetes anyagok felhasználása, gipszfigurák, papírmunkák, fonás, sütés, stb. Részt vesznek anyaggyűjtő kiránduláson. A készülő munkadarabok kapcsolódnak az aktuális évszakokhoz, ünnepekhez is. Munkájukkal az iskolai környezetet is megszépítik.
A rajz szakkör iránt általában a felső tagozat diákjai érdeklődnek. Célja a tanulók tehetséggondozása, a téri látásmód mélyítése, olyan technikák megismertetése, amelyek a tanórákon ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. Heti rendszerességgel tevékenykednek. Itt történik az iskolai galéria kiállítási anyagának koordinálása is.
A kézműves és a rajz szakkör vezetője kíséri figyelemmel az aktuális kreatív tevékenységre épülő pályázatokat, és továbbítja a tanulók által készített alkotásokat.

A kézműves projekt az iskola valamennyi diákjának kreatív tevékenységét segíti elő, adventi hangulatot teremt.
Célja:

  • különböző technikával egyszerű ajándékok, díszek készítése olcsó alapanyagokból,
  • kézügyesség, esztétikai érzék és igény fejlesztése,
  • a közös munkában megtapasztalható öröm átélése,
  • átélni azt, hogy a magunk készítette ajándékkal tudunk másoknak örömöt szerezni,
  • sikerélményhez juttatni a tanulásban gátolt, de jó manuális képességű gyerekeket is.

A kézműves projekt lebonyolítása:

  • Tanév elején kijelöljük a projekt nap idejét (ami november végére, december elejére várható), és a feladatfelelősöket.
  • A feladatfelelősök kiválasztják a munkadarabot. Ehhez ötleteket merítenek a könyvtár könyveiből, folyóiratokból, internetről, egymástól más iskolák hasonló munkáiból, tanulói javaslatokból, stb. A cél az, hogy változatos alapanyagokból, változatos technikával készüljenek az ajándéktárgyak, díszek. Már hagyományos, állandó munka a mézeskalács sütése és az adventi asztali dísz készítése.
  • A projekt felelőse összegyűjti az ötleteket, összeírja a szükséges alapanyagokat, eszközöket.
  • A tanulók listát kapnak a gyűjtendő alapanyagokról (termések, ágak), felszerelésekről, amelyekre szükségük lehet a projekt napon.
  • Az iskolavezető gondoskodik a megvásárolandó alapanyagok beszerzéséről, ennek forrásáról.
  • Az osztályfőnökök szülőket kérnek fel, hogy a nap lebonyolításában segítsék a felnőttek és a gyerekek munkáját. Rajtuk kívül minden érdeklődő és segítő hozzátartozót szívesen látunk.
  • A munkadarabokhoz a feladatfelelősök elvégzik a szükséges előkészületeket (pl. sablonok készítése), átveszik az alapanyagokat, szükséges eszközöket.
  • A projekt felelőse felosztja a rendelkezésre álló időt és megtervezi, hogy a tanulók milyen csoportokban, mikor, hol tevékenykednek. Ezt a projekt napján minden helyszínen kifüggeszti.
  • Aznap reggel a tanulók érkezése előtt előkészíti minden állomás vezetője a helyszínt.
  • A tanulócsoportok forgószínpad-szerűen különböző anyagokból elkészítik a munkadarabokat, amit a program befejeztével elvihetnek haza.
  • A munka közben készült fotókból összeállítást készítünk, amit a kábeltévében közzéteszünk.

Beszámolóban összegezzük a nap tapasztalatait, értékeljük.

1.1.3. Tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek

I. Kooperatív tanulási technikák

A kooperatív technikát történelemórán az új anyag feldolgozásánál alkalmazza a kolléga amellyel a motivációt erősíti a tanulókban. Összefoglaló órán 5.-8. osztályban inspirációt fenntartó szerepe van a koopos tanulásnak. Felső tagozatban az osztályfőnöki órákon jól alkalmazható módszer, fejleszti az önálló tanulást.

II. Differenciált tanulásszervezési technikák

Alsó tagozaton (1.oszt.) a sajátos nevelési igényű tanulók más tankönyvből más módszerrel tanulják az olvasást, írást, matematikát.
Felső tagozaton az integrált tanulóknak más követelményeknek kell megfelelniük egyénhez igazodva, mint a normál haladóknak. Ezeket a követelményeket teljesíteni tudják, ezért motivációt erősítő formája a tanulásnak.
Felsőben számonkérésnél különböző feladatlapot kapnak a gyengébben teljesítők. Az integrációs órák segítenek a motiváció fenntartásában. Matematika és magyar tantárgyakból az első félévben előkészítő foglalkozásokat tartanak a kollégák azoknak a tanulóknak akik központi felvételi feladatlapot töltenek ki. Versenyekre felkészítést végzünk (német, magyar, matematika, testnevelés, levelezős, stb.) ezzel is erősítjük illetve fenntartjuk a tanulók motivációját. Gyógypedagógus foglakozik külön órákon heti 3 alkalommal az SNI a németóra ideje alatt.

III. Projektmódszer alkalmazási területei

Az ismereteiket a tanulók órán kívül szerzik meg, ezért motiváltabban dolgoznak. A nemzetiségi projekt (Feked projekt) zárásaként a gyerekek bemutatják a megszerzett ismereteiket, ezért a motivációjuk fenntartható.
A kézműves projektnél új tevékenységi formákkal ismerkednek meg, amelyeket a mindennapi életben majd alkalmazni tudnak (sütés) ezért motiváltabban dolgoznak. Az elkészített termékeket hazavihetik, serkenti őket az újabb feladatok elvégzésére. Az egészségügyi projektnél új előadásokkal kerülnek kapcsolatba. Itt új ismereteket szereznek, amelyek szorosan kötődnek környezetükhöz. Motivációjuk fenntartása a minden évben sorra kerülő környezetvédelmi projekttel, papírgyűjtéssel, veszélyes hulladékgyűjtéssel (elemek) is megerősítést nyer, mivel a kapott pénzt kirándulásokra szokták felhasználni.

1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

Kommunikációs képességeket fejlesztő programok

  • A nyelvi hátrányok kompenzálása
  • A rossz beszédtechnikával beszélő gyerekek beszédének javítása
  • artikulációs gyakorlatok
  • légző gyakorlatok
  • helyes beszédtempó
  • beszédhelyzetnek megfelelő hangerő
  • hangszín,
  • hangmagasság
  • nyelvtörők
  • szükség esetén logopédushoz irányítás
  • A szó- és kifejezéskészlet fejlesztése

A szó különböző jelentéstartalmat kap a másikhoz fűződő viszonya szerint
2.  Egy szó jelentését más szavakkal pontosabbá tesszük

  • Egy szó jelentéstani elemeinek meghatározása
  • Egy szó azonos alakú használata eltérő jelentésben
  • Tárgynév, hozzá kapcsolható eszközök neve és a cselekvést jelentő szavak
  • Egy szóhoz szavak gyűjtése kérdések alapján
  • Ugyanabból a szóból alkotott származékszók és a vele alkotott összetételek (szócsaládok)
  • Rajzokból az összetett szó megállapítása, az összetett szó ábrázolása rajzosan
  • Ellentétes jelentésű szavak gyűjtése
  •  Keresd a közös melléknevet!
  •  Két szó között egy új, amely mind a kettőhöz kapcsolható
  •  Igekötőhöz igekeresés
  •  Színt jelölő szavak átvitt értelmű használata
  • Szókincsfejlesztő játékok a napköziben (pl. Ország, város…)
  • Gyakori szókapcsolatok gyűjtése (pl. lila ibolya, emeletes ház, becsületes ember)
  • Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak alkalmazása
  • Ablak-zsiráf versenyszerű használata
  • Mondatalkotások a beszéd fejlesztése érdekében

 

  • Kiegészítő gyakorlatok (szavak vagy toldalékok pótlása)
  • Mondatbővítés
  • Mondatszűkítés
  • Rendező gyakorlat
  • a.) Változtasd meg a mondat szórendjét!
  • b.) Adott szókészletből mondat alkotása a helyes szórend és toldalékolás alkalmazásával
  • Variáló gyakorlat (Mindig másként fejezd be a megkezdett mondatot!)
  • Átíró gyakorlat (különböző mondatfajtákká vagy változzon a cselekvő száma, ideje, stb.)
  • Alkotó gyakorlat
  • adott szóval
  • megadott számú szóval (pl. a mondat 3 szóból álljon!)
  • kérdőszavak segítségével
  • Egy szó kifejezése egy mondattal (pl. bánatos = Nagy szomorúság érte.)
  • A mondatnak nincs eleje, vége van
  • Választó gyakorlat (igaz-hamis tartalom)
  • Barkochba kérdésalkotás gyakorlásához
  • Egyeztető gyakorlat (kép- mondat)
  • Mondatban elbújt nevek keresése
  • Találós kérdés alkotása szereplőről
  • Tagoló gyakorlatok (pl. Mosttélvan.)
  • Javító gyakorlatok (Helyesírásilag hiányos mondat pótlása)
  • Szólások, közmondások megértése, alkalmazása, gyűjtése egy-egy hívószó köré (pl. butaság, tanulás)
  • Szövegértés bizonyítása
  • kérdések feltevésével
  • kérdésre válaszadással
  • igazságtartalom eldöntésével
  • Az összefüggő beszéd fejlesztése

 

  • Egy mondat befejezése a megadott kötőszavak (és, mert, hogy, de) helyes alkalmazásával
  • Egy mondathoz kapcsolunk egy másikat. (Az adott mondat aláhúzott szava ne ismétlődjön!)
  • Egy mondathoz többféle folytatás
  • Két megadott szóval egy-egy mondat alkotása a mondatok kapcsolódásával. (ősz, falevél)
  • Mondatkapcsolás határozószavakkal
  • Több mondat összefűzésének gyakorlása

a.) megadott igékkel (pl. napirend)
b.) képsor
c.) kulcsszavak
d.) bemutatott cselekvések (mimetizálás)
e.)feljegyzett adatok segítségével.

  • Kiegészítések

Megkezdett mese, történet
-    befejezése

  • folytatása
  • átalakítása
  • kiegészítése
  • Szűkítő és bővítő gyakorlatok
  • Meselánc
  • Élő fogalmazás
  • Dramatizáló gyakorlatok
  • bábozás
  • dramatizált olvasás
  • dramatizált játék
  •  mimetizálás
  • szerepjáték
  • Önálló mese- és történetalkotás
  • szituációs forma
  •  önálló alkotás
  • Szövegátalakító gyakorlatok
  • Történet átalakítása, kiegészítése párbeszédessé
  • Beszédhelyzetek beépítése
  • Beszédhelyzetek megfordítása
  • Versenyek, vetélkedők
  • mesemondó verseny
  • meseíró verseny
  • meseszínház
  • szó- és kifejezés magyarázó verseny
  • szó- és kifejezés felismerő verseny
  • versmondó verseny
  • versfaragó verseny

 

IV. A spontán beszéd továbbfejlesztése

  • Mimetizálás
  • versek, gyermekjátékok
  • szoborjáték
  • Amerikából jöttem
  • A mindennapi társas érintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok

Területei: bevásárlás, közlekedés, posta, telefonálás, könyvtár, mozi, orvos, iskola, stb. Állandó szókapcsolatok, köszönési formák alkalmazása, információkérés a beszédhelyzetnek megfelelően. Célja normák kialakítása, a meglevő tapasztalatok, szokások tökéletesítése.

  • Viták folytatása, állásfoglalások bizonyítása ill. cáfolása
  • Beszédcselekvések
  • tájékoztatás eseményről
  • értékelés, önértékelés
  • panaszkodás
  • társalgás
  • Egyéb kommunikációt fejlesztő tevékenységek
  • Mesékhez, történetekhez képek, képsorok készítése
  • Színházi, bábszínházi előadás megtekintése
  • Könyvtárhasználat
  • műsor összeállítása, megvalósítása (Mikulás, karácsony, anyák napja)
  • a tárgyalt témával (évszak, állatok, esemény stb.) összefüggő elbeszélések, versek, énekek gyűjtése, bemutatása
  • 3-4. osztályban mesekönyv készítése, illusztrálása (a tanév sikeres írásaival)

 

1.3 Szociális kompetenciák fejlesztése

Tanulóink nagyon eltérő családi közegből kerülnek az iskolába, a társadalmi egyenlőtlenségek a gyermekek körében is megtalálhatók. Vannak közöttük, akik kimondottan jómódban élnek és vannak olyanok, akik megélhetési gondokkal küszködnek. A toleranciára nevelés, a másik elfogadása mellett fontosnak tartjuk az empátia készség fejlesztését, hogy a gyermekek megértsék azon társaikat is, akik otthon nem kapnak meg mindent.
A projektoktatás, erdei iskola, versenyek, túrák szervezése során olyan képességek, készségek is megmutatkoznak, amelyek normál osztálytermi foglalkozásokon nem kerülnek felszínre.
Az osztálytól eltérő csoportok szervezése során jobban megismerhetik egymás életét, jó és rossz tulajdonságait, szerepet kap a pragmatikus gondolkodás, a szolidaritás, mások önzetlen segítése. Emellett ezek az elfoglaltságok jól fejlesztik a közösséget, elősegítik a beilleszkedést azon tanulóknak is, akik a hagyományos iskolai oktatásban még nem elég sikeresek.

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

Tanulóközösségünk összetétele, a gyerekek ismeretei, képességei és igényei alapján igen változatos. Vannak különösen kiemelkedő képességű tanulók, akiknek nem elegendő csak a tanórán nyújtható ismeretanyag. Ezért iskolánkban működnek olyan szakkörök, melyeknek kifejezett célja a tehetséggondozás.
Ilyenek a tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök:

  • Matematika,
  • Számítástechnika,
  • Angol nyelv.

A művészeti szakkörök:

  • Kézműves szakkör,
  • Énekkar,
  • Rajz szakkör,
  • Gitároktatás.

Ide tartoznak azok a művészeti körök is, melyeket nem az iskola működtet, de tanulóink szép számban látogatják:

  • Német nemzetiségi tánccsoport,
  • Német nemzetiségi fúvószenekar,
  • Hangszertanítás (klarinét, trombita és harmonika).

A művészeti (szak)körök foglalkozásain bárki részt vehet a gyerekek közül, aki az adott témakörben érdeklődéssel bír, ill. az adottságai megvannak hozzá (énekhang, jó hallás, kézügyesség, kreativitás). Ezeken a foglalkozásokon azok a tanulók is sikerélményhez jutnak, akik a tanórákon esetleg kevésbé szerepelnek jól.
Egyéb tanórán kívüli foglalkozások:

  • Továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,
  • Könyvtári foglalkozások,
  • Tanulmányi versenyek (vers, mese és prózamondó verseny, népdaléneklési verseny, melyekbe beépülhetnek a multikulturális tartalmak; helyesírási verseny, műveltségi vetélkedők, rajzpályázatok),
  • Műsorok, ünnepségek:
        • Tanévnyitó,
        • Október 23-i ünnepély,
        • Mikulás,
        • Karácsonyi műsor,
        • Farsangi bál,
        • Március 15-i ünnepély,
        • Idősek napja,
        • Anyák napja,
        • Ki Mit Tud?,
        • Madarak és fák napja,
        • Gyermeknap,
        • Pedagógus nap,
        • Ballagás,
        • Tanévzáró,
  • Sportköri foglalkozások,
  • DÖK programok,
  • Erdei iskola.

A szakköröket és a különböző programokat, rendezvényeket egyaránt látogatják hátrányos és nem hátrányos helyzetű diákok, akik együtt dolgoznak, együtt alkotnak, együtt szerepelnek, együtt osztoznak sikerekben és néha kudarcokban egyaránt. Ezért ezeknek a foglalkozásoknak a közösségfejlesztő, -építő ereje jelentős. A gyerekek jobban megismerik egymást, mintha csak a tanórán találkoznának; falak omlanak le bennük, melyeket az előítélet épített fel; jobban megnyílhatnak egymás felé, és így könnyebben el tudják fogadni egymást.

3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek

Projektmódszer

Az adventi időszakban, karácsonyt megelőzően tartjuk meg a kézművesnapot, amelyen különböző programok segítik a gyerekek integrációs fejlődését. A rendezvény sikeres lebonyolítását egy előkészítő összejövetel előzi meg, ahol az alsós és felsős tanulók szülei, iskolánk nevelői is részt vesznek. A közös munkát sütéssel és teázással tesszük hangulatosabbá, családiasabbá. Kézművesnapon a gyerekek a szüleikkel együtt haladhatnak végig az egyes állomásokon. Adventi koszorú készítésére, sütésre, karácsonyi díszek készítésére (képeslapok, könyvjelzők, üvegfestés, só gyurma) egyaránt lehetőségük van a résztvevőknek. Húsvét előtt rendezzük meg a nemzetiségek napját. Erre a napra is meghívjuk a gyerekek hozzátartozóit. A csoportok forgószínpadszerűen látogatják az egyes állomásokat. A településen több nemzetiség (magyarországi német, bukovinai székely, felvidéki) és más népcsoport (roma) él együtt, melyek hagyományainak, szokásainak megismerése, ápolása e nap fő törekvése. Meghívott vendégek is segítik a gyerekeket, a pedagógusokat, a hozzátartozókat. Sütés, tojásfestés, játékok, táncok tanítása, üvegfestés, só gyurmázás, papírmunka színesíti a programot. Az egyes nemzetiségek és népcsoportok hagyományainak, szokásainak megismerésével, ápolásával a gyerekeket a különböző kultúrák megismerésére, tiszteletére, elfogadására tanítjuk. Szeretnénk, ha a településen élő nemzetiségek és népcsoportok békés együttélését is segítenénk e rendezvénnyel. A gyerekek rendezvényeink keretein belül gyakorlatban is megismerkednek különböző tevékenységekkel, egyéni ötleteiket is megvalósíthatják, gondolkodásuk kreatívabbá válik. Nyitottabbak lesznek a különböző kultúrák elfogadására, hiszen gyerekkorukban megismerik a különböző nemzetiségeket és népcsoportokat, így megtanulhatják tiszteletüket, a hagyományok ápolását is.
Iskolánk másik hagyománya: a Ki mit tud?, amelyet a Diákönkormányzat szervez a tanév második félévének kezdetétől. A különböző versenyeket (vers- és prózamondás, énekverseny, tánc) kiírás előzi meg, melyben a gyerekek értesülnek a versenyek tervezett időpontjáról és helyszínéről. A legjobb helyezettek jutnak az elődöntőbe. A produkciókat értékelő zsűriben az iskola néhány nevelője mellett a DÖK elnöke, az elnök helyettese és a vezetőségi tagok vesznek részt Az elődöntőből továbbjutott műsorszámok, alkotják a gála műsortervét. A gyerekek sokszínűsége, kreativitása bontakozik ki különböző műfajokban: vers – és prózamondás, tánc, színmű, paródia előadása, éneklés (magyar népdal, más népek dala, nemzetiségi népdal, műdal kategóriában), különböző hangszeres produkciók. A gálán műsorvezető konferálja be az egyes produkciók előadóját, előadóit, akit, akiket a falu lakossága tekinthet meg. A rendezvényeken szereplőket a Diákönkormányzat jutalmazza.
A kézművesnap és a nemzetiségek napjának felelősei 1. 2., 3. és 4. évfolyamon az osztályfőnökök, 5., 6., 7. és 8. évfolyamon a szaktanárok.
A Ki mit tud? gálát megelőző versenyek, az elődöntő lebonyolításának felelősei a tanítók, a szaktanárok és a DÖK munkáját segítő pedagógus.
A tanítók, a tanárok a folyamatok irányításának legfőbb felelősei, akiknek legfontosabb feladatai: a tanácsadás, a segítségnyújtás, a koordináció és a bátorítás.

3.1.. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés

Továbbképzésen veszünk részt a differenciált tanulásszervezési módok elsajátításának céljából.
Házi bemutató foglalkozásokat tartunk a differenciálás és az egyéni bánásmód alkalmazásának reprezentálására.
Munkaközösségi foglalkozásokon új módszereket mutatunk be egymás számára, melyek a differenciált tanulásszervezést segítik.

3.1.2.. Kooperatív tanulásszervezés

Tanulásszervezés:
A folyamatban a pedagógus zömében szervező munkát végez, biztosítja a tanulás feltételeit, odafigyel a tanulókra és tudatos irányítással szervezi a tanulási folyamatot.
A program legfőbb jegyei:
- Gyermekközpontú tanulásszervezés folyik, amely a gyermekek emberi méltóságának tiszteletén, egymás közötti szeretetteljes kapcsolatain, cselekvő aktivitásán alapul.

- Az individuális képzés helyébe a kooperativitást és a kölcsönösségi viszonyt helyezi, amely lehetőséget biztosít a társas érintkezésre és az együttműködés megtanulására.

- Szervezete autonóm munkacsoportokra épül, amely lehetőséget biztosít a kommunikációra, kooperációra és aktivizálja a tanulókat, minden gyermek számára megteremtve  az önérvényesülési lehetőséget.

-A gyermekek életkorához alkalmazkodó szabályrendszer működtetésével elősegíti a magatartási normák kialakulását és a fegyelmezett hatékony munkavégzést.

- Bizalmas, biztonságot adó légkört nyújt, érzelmi és értelmi nyitottságot biztosít.

- Rugalmas térben és időben.

- Pozitív értékrendszer alapján, dinamikus sokoldalú értékelés folyik.

- A pedagógiai módszerek a gyerekek fejlődésével, önállóságuk és jellemük megszilárdulásával lényeges változásokon mennek keresztül, a közvetlen vezetéstől eljutunk a gyerekek önálló alkotó tanulásig, amelyben a pedagógus szervező munkát végez és egyre inkább konzultációs szerepet tölt be.

A program célja: Kreatív, cselekvőképes, önálló életvitelre képes emberek nevelése, akik fejlett együttműködési készséggel és kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek.
Mindezt a csoportmunka feltételeinek biztosításával, tapasztalatszerzés útján, biztonságos környezetben kívánja megoldani, amely intenzív tanulásra késztet.

Előnyök a szocializáció szempontjából:

  • Biztonságos és nyugodt környezetet teremt a tanulók számára, mivel választott társaikkal dolgozhatnak együtt. Ez különösen fontos a kisebb és a hátrányos helyzetű tanulók esetében.
  • A kiscsoportos munka állandó kihívást jelent a tanulók számára, amely biztosítja fejlődésüket és előbbre jutásukat az ismeretek elsajátításában és a személyiségük fejlődésében egyaránt. A munkafolyamatban az oktatás és nevelés párhuzamosan egymásra hatva érvényesül.
  • A csoportos munkaforma hatékonyabb, aktívabb munkára és a munkához való hozzáállásra serkenti a tanulókat. Érdeklődővé teszi és motiválja őket az önkifejezésre, önképzésre, a teljesebb tudásra és a szellemi értékek megszerzésére. Egymástól olyan ismereteket is elsajátítanak, amely nem tananyag és követelmény. Jobban fejlődik gondolkodásuk és kreativitásuk.
  • A csoportos munkaforma során létrejött társas kapcsolatok és a tanulók egymásra gyakorolt hatása eszközként szolgálnak a pedagógus kezében a hatékonyabb neveléshez.
  • A közös tevékenység és a kooperáció során befolyásolható a társas érintkezési kultúra, és a gyermekek jobban elsajátíthatják az együttműködéshez szükséges társas képességeket és készségeket. Megtanulnak egymásra odafigyelni, egymást meghallgatni, elfogadni, egymással kultúráltan kommunikálni és konfliktusokat megoldani, kapcsolatokat teremteni. Kialakul felelősség érzetük önmaguk és társuk iránt. Pozitívan viszonyulnak a tanuláshoz és egymáshoz.
  • A szabályok közös megfogalmazásával a magatartási normák elsajátítása és betartása nem okoz gondot.

A kooperatív tanulásszervezés minden perce lehetőséget nyújt a személyiség- fejlesztésre, más- más képességek kialakítására.
Már a lehetőség a feladatok értelmezése, a közös munkavégzés, beszámolás és értékelés során. A pedagógustól függ, hogy ezeket a lehetőségeket hogyan aknázza ki, és gondot fordít-e a tudatosításra és gyakorlásra.

A csoportmunka megszervezése

A csoportmunka lényege és változatai: A csoportmunka a kollektív munkára alapoz és egy nagyobb közösség keretén belül folyik.
Csoportfoglalkozásnak csak a közös feladatmegoldás, a közös célért folytatott tevékenység tekinthető, amely feltételezi a problémamegoldást. Ebben a munkaformában tudnak hatni olyan nevelési feladatok, mint az aktivitás, öntevékenység, segítőkészség, önkontroll, tolerancia, egymásért érzett felelősség.

Csoportképzés szempontjai: Bontható az egyéni érdeklődés és intelligencia szerint, de ez a felosztás egyoldalú fejlesztést eredményezhet, ezért állandó alkalmazása nem szerencsés.
Bonthatunk munkamegosztás céljából, ha valamilyen összetett feladatot szeretnék elvégezni, alkalmi munkacsoportokat hozhatunk létre.

Bontható még a következő képen: Feloszthatja még az osztályát a nevelő saját elképzelése szerint.
Feloszthatják az osztályt maguk a gyerekek is önkéntesen, egymás iránti szimpátia, érzelmi tényezők, együttműködés figyelembevétele alapján.
Az önkéntes választással heterogén csoportok jönnek létre, ahol a csoportokon belül a tanulók tanulási teljesítménye és képessége különböző, amely lehetőséget ad arra, hogy minden csoportnak és általa a csoport tagjainak sikere legyen.
A gyerekeket 4-6 fős csoportokba ültetve dolgoztatjuk.

Felelősök kijelölése: A csoportokon belül felelősöket lehet kijelölni, akik a megfelelő pozíciót látják el pl.: csendkapitány, szóvivő, eszközfelelős, feladatmester, csendfelelős, stb.
A kooperatív tanulás alapelvei:

Nem beszélhetünk kooperatív tanulásról, ha a négy alapelv együttesen nem érvényesül.
A négy alapelv: építő egymásrautaltság, egyenlő részvétel, párhuzamos interakciók, egyéni felelősség.
Az építő egymásrautaltság erős változata azt jelenti, hogy egyetlen csoporttag sem lehet sikeres valamennyi résztvevő csoporttag sikere nélkül.
Az egyenlő részvételt szerepek elosztásával és munkamegosztással lehet elérni.
A párhuzamos interakciók növelik az egyidejűleg aktívan kommunikáló tanulók számát.
A csoportszerepeknek csak akkor van értelműk, ha konkrét feladat, tevékenység is társul hozzájuk.
Miért van szükség kooperatív tanulásra?
Az iskolai évek előrehaladtával a diákok zömének jelentősen csökken a tanulási kedve. Az első évfolyamon még lelkesen író, olvasó, számoló tanulók az iskolapadban eltöltött néhány év után elvesztik a lelkesedésüket, az iskolát nyűgnek érzik. A motiváció csökkenésének pedig nyilvánvaló következménye a tanulás hatékonyságának és eredményességének a csökkenése.
A jelenlegi oktatásunk domináns szervezési módja legtöbbször még mindig a frontális munka, az osztálymunka , ahol a pedagógus közöl, kérdez, feladatot ad, ellenőriz,értékel, engedélyt ad a gyerekeknek a válaszadásra; a diákok pedig párhuzamos padsorokban ülnek,mindannyian a tanárra néznek, egymásnak csak a hátát látják. Pedig ezeknek a gyerekeknek a mozgásigénye, kíváncsisága, társas aktivitása más módszereket tenne szükségessé.
Számtalan nemzetközi és hazai kísérlet igazolta, hogy a társas tevékenységre, a tanulók aktivitására, cselekvésére épülő tanulási helyzetek jelentősen segítik a tananyag megértését, elsajátítását, növelik a tanulási motivációt, javítják a tanulásban lemaradt gyerekek tanuláshoz való viszonyát.
A kooperatív tanulás előnye:
A diákok a kooperatív tanulási módszerrel megtanulják, hogyan figyeljenek oda másokra, hogyan kommunikáljanak egymással, hogyan viszonyuljanak társaikhoz, vagyis-e módszer segítségével hatékonyan fejleszthető a tanulók társas képessége, javul a különböző kultúrához tartozó gyerekek közötti kapcsolat, könnyebb a másság elfogadása. A kooperatív tanulás növeli az osztályok általános teljesítményét, mivel a gyerekek aktív tanulása pozitívan hat a tananyag mélyebb megértésére. Segíti a diákok kreativitásának a fejlődését, növeli az aktivitásukat és érdeklődésüket a különböző tantárgyak iránt.
Tanulásszervezés

A kooperatív tanulásszervezés egyik fontos eleme a tudatos tervezés és szervezés, amelynek megfigyelésekre és tapasztalatokra kell épülnie, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait és fejlettségi szintjét.
Tudatos tervezés: 1. A tér (a tanterem) kialakítása
2. Az idő ritmusa
2.1. Heti terv
2.2. A napi tervezés
2.3. A foglalkozások ritmusa

                     a, Előkészítés, érdeklődés felkeltése, motiválás.
b, A feladat meghatározása – feladatadás
c, Munkavégzés
d, Beszámoló
e, Értékelés
A csoportok először önmagukat, majd egymás munkáját értékelik, végül a pedagógus értékel.
A rendszeres kritikus, reális és jó szándékú értékelésnek rendkívül erős nevelő hatása van és sokat segít a gyerekek magatartásának, önfegyelmének és gondolkodásának az alakításában.
f, Felkészülés a következő feladatra

Viselkedésformák:

  • Közös célok megfogalmazása, mindenki általi elfogadása.
  • Önelfogadás.
  • Bizalom
  • Magas szintű kommunikáció
  •  A partnerek azonos értékűnek fogadják el egymást.
  • A konfliktusok konstruktív megoldásának képessége.
  • A csoport elvárásainak megfelelni akarás képessége.

A közérzetet befolyásoló tényezők:
- Megszűnik a magány érzete
- Egyéni problémák esetén segítségre számíthat
- A közös tevékenység örömet szerez
- A közös siker öröme
- A kölcsönös bizalom biztonsága
- Általában pozitív érzések kialakulása, megélése
- Nagyobb a tanulási motiváció

Néhány általános tanulság
A gyerekek örömmel fogadják, sőt kérik, hogy csoportban dolgozhassanak.
Ebből az mindenképpen kiderül, hogy több pozitív, mint negatív hatását élték meg mert valószínű, hogy leginkább a kötetlenebb stílus van rájuk hatással.
Éppen emiatt gyarapodhatnak sokat a mi ismereteink is a gyermekek egyéniségéről egy- egy ilyen alkalommal. Negatívum, hogy az intellektuálisan
nehezen mozgósítható  tanulók ilyenkor  még inkább lazítanak, lehetőleg kívül állóként figyelik az eseményeket, s vigyáznak, nehogy valamiképpen ¨”belekeveredjék” a munkába, inkább mindent másra hárítanak. A nehezen együttműködők is könnyen kívül rekedhetnek. Ezekre különösképpen oda kell figyelnünk, s kezelni a problémát.

3.1.3.. Drámapedagógia

Cél:

  • Saját adottságainak kibontakozása: csoportépítő és személyiségfejlesztő eljárások
  • érzelmi ráhangolódás, elmélyítés: alkalmazott drámajátékok
  • kommunikációs biztonság, kifejező közlés: kommunikációs gyakorlatok
  • beszéd-és mozgás gyakorlatok, dramatikus improvizáció és színjátékos gyakorlatok

Megvalósítás:

  • beépül integráltan a tantárgyi rendszerbe a tánc és dráma témakör

Felső tagozatban:

  • irodalomóra szituációs játékok, dramatizálás
  • történelemóra: örömóra
  • nem szakrendszerű oktatás az 5. és a 6. osztályban
  • osztályfőnöki órákon

Alsó tagozat:

  • olvasásórán az olvasmányok dramatizálása
  • önálló a szabadon választható alapfokú művészeti oktatási formában: dráma rendezvények, ünnepi műsorok, versmondó versenyek alkalmával - az éves munkatervben rögzítetten - részt vesznek tanulóink,
  • a falu kulturális programjain művészeti csoportjaink, egyéb produkcióink bemutatkoznak
  • a minden évben megrendezett projekt nap: népi hagyományok, táncok betanulása és előadása

Hatása

  • megértés
  • attitüd
  • szociális viselkedés
  • nyelvi és egyéb kommunikációs tapasztalatok

4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái

Pedagógiai munkánk sikerességének egyik garanciája, hogy a tantestület tagjai, folyamatosan együttműködnek tanulóink fejlesztésének érdekében.
A különböző családi hátterű, eltérő képességű- személyiségjegyekkel rendelkező tanulók együtt nevelése során létkérdés a pedagógusok közötti gyakori információcsere.
A feladat sokrétűsége megköveteli az együttmunkálkodást.
Nélkülözhetetlen a kooperációra való készség, az olyan tantestületi légkör, amely serkenti, elvárja és értékeli a megújulást.

 

A.) Iskolánkban a nevelők együttműködésének fórumait elsősorban a munkaközösségek jelentik.

a) alsós munkaközösség
b) felsős munkaközösség
B.) A közös gondolkodás és cselekvés szinterei a különböző értekezletek: félévi, év végi, nevelési-, munkaértekezletek, munkaközösségi foglalkozások.

C.) Az integrációs program eredményességében a fentieken kívül, az ugyanazon növendékekkel foglalkozó nevelők közötti együttműködés is fontos szerepet játszik.

a) az osztályfőnök és az osztályba tanító tanárok
b) a napközis csoportvezető és az osztályfőnök illetve az osztálytanítók
c) az ugyanazon szakot tanító tanárok közötti információcsere

4.1. Problémamegoldó fórumok

A programban résztvevő nevelők szükség esetén javaslatot tesznek problémamegoldó fórumok megtartására, amelyen a szaktanárok, osztályfőnökök, napközis nevelő, külsős segítők is részt vesznek (CKÖ vezető, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat képviselője, SZMK vezető) meghívás alapján. E fórumokon a nehézségeket, gondokat feltárják, elemzik, közösen megoldást keresnek a problémára.

 

4.2. Hospitálásra épülő együttműködés

  • Modell értékű intézmények meglátogatása

Iskolánkban már hagyománya van annak, hogy minden tanévben a Bátai Általános Iskolába látogatunk el, és ott bemutató tanítási órákat nézünk meg, illetve új módszereket sajátítunk el. Ilyenek voltak eddig a kooperatív oktatási technikák, valamint a projektmódszer. A tanítási órákat mindig konzultáció követi, ahol tapasztalatcserére is lehetőség van.
A bátai iskola bár más megyében fekszik, de nagyságát és tanulói összetételét illetően a mi iskolánkhoz hasonlít, ezért mindig szívesen megyünk oda, és tapasztalatokkal, élményekkel gazdagon térünk haza.
E hospitálásról jegyzőkönyv készül.

  • Egyéni és csoportos hospitálás

Minden osztályfőnök félévente legalább egy tanórát megtekint az osztályában. Így lehetősége van a gyerekek alaposabb megismerésére, láthatja, hogy kinek mely tárgyból van szüksége segítségre, és, hogy melyik tanuló, melyik tanítási módszerrel oktatható hatékonyabban.
A nem osztályfőnök szaktanárok a tantárgyuknak, vagy a műveltségi területüknek megfelelően hospitálnak, félévente szintén legalább egyszer.
Az egyéni hospitálás a naplóban kerül feljegyzésre.
Csoportos hospitálásra iskolánkban a nyílt napon van lehetőség, ekkor a szülők, valamint a fenntartó önkormányzatok képviselői előtt is nyitva áll az intézmény. A nyílt nap minden tanév februárjában az első és a hatodik osztályban kerül megrendezésre. A nyílt napon résztvevő látogatók jelenléti ívet írnak alá.
Célunk a hospitálások gyakoriságát növelni, mert hisszük, hogy mindenkitől lehet tanulni.

5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei

Szöveges értékelés, árnyalt értékelés

 

A szöveges értékelés szempontjai:

Kommunikáció

Miként tudja követni a beszédfolyamatokat?
Megérti-e a magyarázatokat, a feladatok utasításait, szövegét?
Hogyan képes kifejezni saját gondolatait szóban, írásban, mozdulatokkal?
Mennyire értelmes, követhető a közlés?
Mekkora a szókincse?
Milyen a kifejezés választékossága?
Alkalmazkodik-e stílusa a kommunikációs helyzethez?
Miféle információs források használatában szerzett gyakorlottságot?
Az információ kiemelésnek milyen a megbízhatósága?
Használja-e már a megszerzett tudást?

Együttműködési képesség, szabálykövetés

Megérti és alkalmazni képes-e a szabályokat? [pl. közösségi, munkavégzési, feladat megoldási]
Következetes, kialakulatlan, esetleg ellenszegülő az alkalmazásban?
Együttműködő-e az iskolai tevékenységekben?
Milyen hangnemet használ a felnőttekkel, a kortársakkal?
A tanuláshoz való viszony

Mi motiválja a tanulásban? [külső késztetés, biztatás, érdeklődés, kíváncsiság, a feladattal való megküzdés igénye ]
Mennyire tartósan, folyamatosan végzi a tanulási tevékenységet?
Mennyire jellemzi tanulását az elmélyültség?

Egyéni személyiségvonásai. Önértékelés

Megfigyelés, észlelés, térbeli, időbeli tájékozódás, a mozgás fejlettsége
Probléma felismerés
Lényegkiemelésre való képesség
Gondolkodási műveletek: összehasonlítás, oksági összefüggések felismerése, következtetések levonása, rendezés
Figyelme: rövidtávon, hosszú távon, figyelemmegosztásra képes-e?
Emlékezete
Reális énkép kialakítása
Önértékelésre való képessége

Tantárgyfejlesztés

Magyar, matematika

A szöveges értékelés jellemzői:

  • folyamatos, objektív és megismételt megfigyelésen alapszik
  • az értékelésnek szolgálnia kell a gyermek fejlődését és megerősítenie magabiztosságát
  • a gyermek erősségeit és nem gyengeségeit emeli ki
  • a szülők és gyermekek vegyenek részt az értékelés folyamatában, aktív együttműködő viszonyukra épít
  • folyamatos útbaigazítást ad
  • sokoldalúan (szociális, érzelmi és értelmi szempontokat egyaránt figyelembe véve) vizsgálja a gyereket
  • legyen érthető mind a szülő, mind a gyermek számára
  • az értékelés alapján meghatározható legyen az egyén fejlesztésének stratégiája

 

Iskolánkban az integrációs és képességkibontakoztató programban résztvevő tanulókat, és szüleiket háromhavonta, értékelő megbeszélésen tájékoztatjuk a tanuló eredményeiről. Az értékeléseket gyűjtőmappában tároljuk.
Dokumentáljuk a beszélgetésen részt vevő szülők, gyerekek, nevelők névsorát.

6. Multikulturális tartalmak

6.1. Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban

Iskolánk tanulói közül többen más nemzetiséghez, etnikumhoz tartoznak. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerkedjenek a különböző kultúrák értékeivel, szokásaival, hagyományaival. Célunk, hogy diákjaink előnyként éljék meg az eltérő kulturális hátteret, a kisebbségi kultúra fenntartását, beleértve a nyelv, a normák, a szokások, értékek, társas kapcsolatok ápolását, átfogó értékek felkarolását, fejlesztését, amelyek mind a kisebbség, mind a többség számára fontosak, értékesek.

Kulturális identitás:

  • büszkeség
  • tartozni valahová
  • közös, saját kultúra
  • nyelv
  • szeretet

Az előítélet:

  • értelmi és érzelmi komponens
  • értelmi komponens: sztereotípia

Multikulturális foglalkozástervek:

  • Anyanyelv: más kultúrák meséi,
  • Szavaink háza
  • Történelem: őseink (nevünk)

Egy esemény több szempontból való bemutatása

  • Idegen nyelv: A másik kultúrabemutatása anyanyelv segítségével, interkulturális kompetencia kialakítása

Céljai lehetnek a kisebbségnek:

  • Asszimiláció
  • Integráció az etnikai identitás megtartásával

Oktatási célok:

  • elismertetés
  • kisebbségi oktatás
  • megszilárdítás és adaptáció (minőségi fejlesztés)
  • nyelvek és kultúrák együttélése
  • pozitív diszkrimináció

1. osztály
Magyar nyelv és irodalom
– Cigány mesék: Berze Nagy J.:10. A cigány
12. Cigány mese
Technika – Rajz

–Fafaragás
–Fakanálbáb készítése

Ének:

–Eltörött a kávés csésze

2. osztály
Magyarnyelv és irodalom
Berze Nagy J.: 14. Jézus jóslása
9. A Jézus meg a halál

Technika – Rajz
–Fakanálbáb az olvasott mesékhez
–Vesszőfonás – koszorúforma

Ének:

–Elfogyott a túrós csusza

3. osztály
Magyarnyelv és irodalom
Cigány mese: Tél apó
Szlovák mese: Az elátkozott béka

 

Technika – Rajz
–Szőnyegszövés
–Faragás

Ének:
–Egy boszorka van /szlovák népdal/
–Tarka szoknya /cigány népdal/

4. osztály
Magyarnyelv és irodalom
Felvidéki népmese: A bugyuta ember
Fiúaltató: Bari Károly

Technika – Rajz
–Szövés – tarisznya
–Mesterségek megismerése
–Műalkotások elemzése
–Erdélyi néprajz

Ének:
–Kősziklán felfutó
–Kossuth Lajos táborában

  • osztály

Irodalom
–A cigányság eredete
–Cigány népmese feltámadt leány

  • osztály

Történelem
–Mátyás király cigányság

  • osztály

Történelem
–Migrációk a helyi település történetében

 

  • osztály

Etika
–Kisebbség, etnikum
Állampolgári ismeretek
–Nemzetiségek

6.1.2. Multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva

Iskolánk „ Itt születtem én ezen a tájon „mottóval 4 nagy projekttel foglalkozik.

  • Véménd német nemzetiségi projekt
  • Véménd székely, felvidéki és cigány népcsoportok projektje
  • Feked projekt
  • Szebény projekt

 

Négy évente kerül sor egy-egy projektre így alsóban és felsőben is foglalkoznak vele tanulóink.

  • A projektek célja:

Tanulóink ismerjék meg jobban saját és társaik lakóhelyét annak történetét, műemlékeit, kultúráját és szokásait.

  • A projektvezetőt az igazgató nevezi ki.
  • A projektvezető az osztályfőnökökkel megbeszéli a feladatokat, azok szabadon választhatnak a témákból.
  • Az előzetes feladatokat kifüggesztjük a tanári faliújságra és a felelősöket is megjelöljük.
  • Minden osztálynak kötelező elmenni az éppen esedékes faluba.

Tanulóink idős embereket interjúvolnak meg pl. a régi iskolás életről, szokásokról, régi mesterségekről stb. Régi ételrecepteket, kiállítási anyagot gyűjtenek össze. Ugyanis minden projektünkhöz egy kiállítást is rendezünk.
Iskolásaink a projektnapra jellegzetes süteményeket sütnek régi recept alapján.

  • A falvak önkormányzatait a kisebbségi önkormányzatokat és a lakosság segítségét kérjük a projekt megvalósításához.
  • A projekt időtartalma: 1 ½ -2 hónap
  • A projektben minden tanuló és pedagógus részt vesz
  • Anyagi támogatást a nagy- és kisebbségi önkormányzatok, a szülők, a falu lakói és az iskola alapítványa nyújt
  • Megbízott tanulóink elkészítik és kifüggesztik a meghívókat
  • A pedagógusok összeállítják a meghívandók névsorát
  • Egy megbízott tanár megcímezi a meghívókat, a gyerekek pedig kézbesítik őket
  • A projektvezető előzetes egyeztetés alapján összeállítja ki milyen feladatot lát el a projekt napján(videós, fényképész, kínáló, reggeliztető stb.)
  • Előzőleg ellenőrző útján értesítjük a szülőket a projektnap időpontjáról és a sajtót is értesítjük
  • A projekt lezajlása után kiértékeljük az eseményeket, levonjuk a tanulságokat, megbeszéljük a jutalmazandó tanulók névsorát
  • Köszönetet mondunk szülőknek, segítőknek, támogatóknak (szóban, írásban, falu tv-n keresztül)
  • A falu tv-be képes beszámolót készítünk.

7. Továbbhaladás feltételeinek biztosítása

7.1. Pályaorientáció

Az integrációs oktatás lehetőségei a pályaorientációt és a továbbtanulási lehetőségeket tekintve iskolánkban.

Az integrációs stratégia kialakításának lépései:

  • Helyzetelemzés
  • Célrendszer megfogalmazása (várható eredmények intézményi megfogalmazása
  • Tervkészítés, tananyag ütemezés

Helyzetelemzés

A pályaorientáció iskolánkban a 8. évfolyamon válik jelentőssé. Általános megfogalmazásban oktatásunk biztosítja a továbbtanulást, az egyéni képességeket is figyelembe véve. Az egyéni képességek mellett nagyon fontos a térség munkaerő piaci ellátottsága, a lehetőségek felmérése az adott szakmában, továbbá az adott szakma megszerzése mennyire biztosítja az egyén illetve a leendő családja számára a megélhetést. A család értékrendjének, motíválhatóságának lehetőségeit is figyelembe kell venni, hiszen ebben az érában kell iskolánknak olyan nevelési feladatokat megoldani, melyek összhangot teremtenek az intézmény és a család között.

Jellemzők:

  • Iskolánk tanulóinak az 54% hátrányos helyzetű
  • Ezekben a családokban a kettőnél több gyermeklétszám a jellemző
  • A térségben nagyon kis létszámú ipari üzem működik
  • Az iskoláztatás jelentős anyagi vonzata az Önkormányzatokra hárul
  • A tanulás tárgyi-személyi feltételeit csak az iskola biztosítja

Célrendszer megfogalmazása:

Az intézmény sajátosságából adódik célrendszerének legfőbb ismérve. Így a tapasztalatokból adódóan leginkább arra kell törekedni, hogy az átlagos, illetve a gyengébb képességű, tanulók megfelelő alapokkal végezzék el az iskolát. Minden tanulónknak biztosítani kell, hogy a képességeihez mérten továbbtanuljon. Tanulóinkra nézve, akik képességeik és anyagi lehetőségeik alapján képesek más középfokú iskolákban is teljesíteni, iskolánk pályaorientáció keretében is adjon meg minden lehetséges eszközt ahhoz, hogy sikeresek legyenek.
Ezért

  • Az osztályfőnökök már az adott tanév kezdetén mérjék fel, hogy tanulóik merre orientálódnak.
  • A tanulók érdeklődése alapján a pályaorientáció mutasson olyan lehetőségeket, ha kell csoportosan, ha kell egyénileg is, mely szerint az igények felvetődnek.
  • Adjunk lehetőséget a nyíltnapok látogatására, ha kell több intézménybe is.
  • A továbbtanulási papírokat csak a közösen átgondolt és megjelölt helyekre adják be tanulóink.
  • Ellenőrizzük, hogy a továbbtanulás a gyerek képességeinek megfelelő helyre történt-e vagy sem.

 

A meghatározott feladatok tükrében:
Pályaorientációs foglalkozáson minden nyolcadikos tanuló vegyen részt.

Megvalósítási folyamat

Pályaorientáció tartalmazza

  • A szakmai ráhangolást
  • A személyiségfejlesztő tréningeket, játékokat
  • A szakmák bemutatását, a tanító intézmények ismertetését
  • az elhelyezkedési lehetőségeket, üzemlátogatás

 

Szakmai ráhangolás lehetőségei

  • kutakodás az adott szakmák megismerésében
  • interjú készítése a szakma művelőivel
  • lehetőség szerint a legtöbb szakmát igénylőknek beszélgetés a „mesterrel”
  • így képzelem: rövid dolgozat a tanuló szemszögéből
  • értékelés osztályonként, ha kell csoportokként

Intézmények, iskolák bemutatása:

  • az iskola mely városban helyezkedik el
  • rendelkezik e kollégiummal
  • utazási lehetőségek
  • az iskola tanítási körülményei
  • volt diákokkal találkozó szervezése, ahol megismerkedhetnek az őket érdeklő iskoláról

Személyiségfejlesztés, tréning, játék:

  • megnyilatkozás, kérdésfeltevés
  • közösségi attitűdök, konfliktustűrés
  • véleménynyilvánítás, a helyes érvelés
  • meggyőzés, koncentráció szerepe
  • egész és kiscsoportos improvizációk

A megye munkaerő piacának helyzete

  • amennyiben lehetőség van, videofilm megtekintése
  • az adott szakmák munkaadói oldalról történő bemutatása

Elhelyezkedés

  • milyen feltételekkel alkalmazzák a dolgozókat
  • mennyi a havi keresetük
  • milyen egyéb juttatásokban részesülhet a dolgozó
  • milyen szerződési feltételekkel alkalmazzák őket

7.1.2.Továbbtanulásra felkészítő program

A pályaválasztás az egyik legfontosabb állomás a tanuló életében.
Az iskolaváltás, az új környezet, az új társak, új normarendszer sok fiatalnál okozhatnak megtorpanást, az eredmények csökkenését, különösen a HHH-s tanulók esetében.
Céljaink:  

  • Sikeres iskola illetve pályaválasztás segítése.
  • A tanuló az adottságainak legmegfelelőbb iskolába kerüljön.
  • Minél több tanuló érettségit adó középiskolában tanuljon.
  • Az átmenet problémáinak csökkentése érdekében alaposabb előkészítő munka.
  • Tudatosabb együttműködés a középiskolákkal.
  • Az utókövetés feltételeinek kialakítása

Továbbtanulásra felkészítő program feladatai:
A pályaválasztásnál a legnagyobb motiváló erő a család iskolai végzettsége és társadalomban elfoglalt helye. A gyerek jövőképét formálja és segíti, hogy célokat tűzzön ki maga elé. A hátrányos helyzetű tanulóknál a fentiekre kevésbé lehet számítani. Ezek hiányában az iskola felelőssége megnő. A gyermeknek alaposan meg kell ismernie önmagát, lehetőségeit és segíteni abban, hogy jövőképe legyen, és érzelmi – akarati életét erősíteni, hogy a kitűzött célt el tudja érni.
A program szerepe: a komplex személyiségfejlesztés során már korai gyermekkortól elkezdődik a felkészítés a sikeres továbbtanulásra.
A program feladata:

  • A felső tagozatban elkezdődik a reális, tudatos énkép kialakításának folyamata / alkalmazott drámapedagógiai módszerek, sokirányú személyiségfejlesztés, projekt módszer, kooperatív oktatás, stb./.  5. osztálytól a tanulók tudatos felkészítése a sikeres pályaválasztásra, motiválás, érdeklődés felkeltése is szerepel a feladatok között.
  • A személyiségfejlesztés mellett fontos, hogy kellő ismeretekkel rendelkezzenek a különböző pályák, szakmák, iskolák választékáról:
    • tudatosan beszélgetések osztályfőnöki órák, üzemlátogatások, kirándulások során.
    • a számítógépek, az Internet segítségével a legújabb lehetőségekről kaphatnak tájékoztatást.
    • prospektusok, kiadványok segíthetnek a szülők tájékoztatásában.
    • a területi Munkaügyi Központ programjai, pályaválasztási kiállítás látogatásának lehetősége
    • egyéni elbeszélgetések
    • hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel a tanuló segítése érdekében
    • mentori rendszer
    • a családlátogatásokkal a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése
    • pályázatok, ösztöndíj lehetőségek figyelemmel kísérése, elérése (pl: Útravaló ösztöndíj, )
    • nyílt napok látogatása

A megfelelő iskolaválasztás érdekében igen szoros kapcsolatot kell a szülők, gyerekek, pedagógusok között kiépíteni.
A szülőkkel való találkozás alkalmai:

    • pályaválasztási szülői értekezletek
    • családlátogatások
    • nyílt órák
    • spontán beszélgetések     

Gyermekeink szervezetten részt vesztnek a középiskolák nyílt napjain, az osztályfőnöki órák keretén belül videó filmek segítségével a szakmákat ismerhetnek meg.
Az általános iskola befejezése utáni továbbhaladás segítése

  • szükség esetén a választott iskola igazgatóját tájékoztatjuk arról, hogy a tanuló részt vett az integrációs programban / illetékes igazgatóhelyettes, osztályfőnök /
  • a választott iskola, értesítést küld a tanulót érintő kérdésekről, problémákról a tanulók fejlődésének, sorsának megbízhatóbb utókövetése céljából