2012. 10. 01. A magyar népmese napja

  • Bandicz Barnabás
  • Galambos Réka
  • Jónás Vivien
  • Réger Henriett

Színdarabot játszunk (4. osztály: A három bolond lány)
Az a nap is úgy kezdődött, mint a többi. Unalmasan. A tanár bá ugyanazon az ajtón jött be, ugyanúgy nézett, ki mint legutóbb. Én már felkészültem arra, hogy végig csináljak egy olyan órát, ami nyugodtan pályázhatna a legunalmasabb nap címre.
De akkor…-Gyerekek, közeledik a népmese napja és természetesen elő kell adnunk egy színdarabot. – Ez az!- gondoltam. A tanár bá kiosztotta a szerepeket (nekem a főszerepet). Elkezdtük próbálni a három bolond lány című darabot. Két héten keresztül keményen próbáltunk, csiszoltuk a szereplést. A két hét után eljött az előadás napja. 4. re jöttünk mi. Először is a Vivi elmondta, hogy mi a darab címe és ki adja elő. Az izgalom a tetőfokára hágott, én elő léptem, elkezdtünk játszani…A közönségnek annyira tetszett az előadás, hogy eljátszottuk az öregek otthonába is. Ez volt a 4. évben az első színjátékunk.(Bandicz Barnabás)

Színdarabot játszunk (4. osztály: A három bolond lány)
Múlt heti olvasás órán, a tanár bácsi megörvendeztetett egy szóval: „színdarab. Ennek hallatán úgy örültem, hogy majd elkezdtem ugrálni és sikítozni. Én egy jó kis szerepet kaptam a „legnagyobb bolond lány”szerepét. Annyira sokat próbáltunk, hogy már papíros szövegtanulás sem kellet. Október 1-én nagyon izgultam, mert az egyik pletykát elfelejtettem a szerepemből, de végül eszembe jutott. Nagyon sokat nevetett rajtunk a közönség. Szerintem sok munka volt de megérte, mert nyertünk. Szeretem, ha megdicsérnek, és ha otthon össze–vissza gratulálnak. Szeretek színészkedni.(Galambos Réka)

Színdarabot játszunk (4. osztály: A három bolond lány)
Az unalmas matematika után, bejött Dénes bá, és azt mondta: Gyerekek előadunk egy mesét. Minden gyerek azt kiabálta: HURRÁ!!! Hurrá!!!. Kiosztottuk a szerepeket. Én mesélő voltam, és az elejétől fogva izgultam. Készültünk 3-héten át. Egyszer csak eljött az idő!!!! . Nem elég, hogy mesélő voltam, de még zenélnem is kellett. Kezdés előtt a szünetben téptem a hajam az izgalomtól.  Már mindenki ott volt és végre megjött anya J. Szépen és nyugodtan megnéztük az előző három előadást  …..  És végül mi következtünk. Míg a Heni harmonikázott az járt a fejembe : Na jó, ne ronts el semmit . . . . és akkor elhallgatott a zene és én következtem  Elindítottam a műsort, eddig minden jól meggy. Gondoltam jól haladtunk. . . .  Végül jött a befejező mondat  -’’ Ha férjhez mentek volna az én mesém is tovább tartót volna”.  Elbúcsúztam Anyától és bejött az igazgató néni.  Azt mondta: Gyerekek nagyon köszönöm az előadást, és szeretném, ha az őregek otthonában is elő adnátok…. Átsétáltunk az öregek otthonába.  Nem adtuk elő olyan jól . . . (mindenki nagyon fáradt volt ) Végül megtapsoltak, mindenki kapott egy kis csokit meg egy kis emléket az osztályba.  Végül egy fárasztó tesi várt engem és a többieket, de aztán boldogan mentem haza.(Jónás Vivien)

Színdarabot játszunk (4. osztály: A három bolond lány)
 A tanár bácsi bejött az osztályba olvasás órán, akkor utoljára próbáltuk, előtte két hétig gyakoroltunk folyamatosan.
És ez a nap is végre-végre eljött.
Én harmonikáztam és a legyes voltam. A legyesnek az volt a dolga, hogy a rongyokkal a szomszédaimmal felzargatjuk a legyeket a padlásra, mert elszaporodtak és utána elveszük onnan a létrát.
A végén is zenéltem egyet, mi nyertük meg, s elmentünk az öregek otthonába. Ott eljátszottuk még egyszer de, már hibázott majdnem mindenki, még én is, pedig én aztán nem szoktam.
Kaptunk csokoládét és emléket is. Már kimerülten mentünk testnevelés órára. Mindenki nyafogott meg minden bajunk volt.
Nekem ez volt az  első izgalmas napom a tanévben. (Réger Henriett)