2015. május 27-28. Túlélőtábor Óbányán

• Forray Péter
• Baumgärtner Bálint

Erről a kirándulásról már 3 vagy 4 hónapja beszéltünk, hogy mit kell hozni, hol leszünk, milyen lesz. Mindenki alig várta, hogy eljöjjön az a nap, amikor indulunk. Nem is kellett sokat várni eljött. Reggel 8 órakor indultunk, az út közben kerestünk egy kápolnánál Geo ládát, mindenki kereste, de a végén a tanár bácsi találta meg. Végül fél óra múlva odaértünk. Kipakoltunk, beágyaztunk és indultunk Kisújbányára. Az úton hallottam a madarak csicsergését a fák szépen zengő halk zaját. Az út sáros, vizes volt. Viszont a vissza út sokkal rövidebbnek tűnt. Kaptunk fél óra pihenőt beszélgettünk pihentünk. Majd egészen estig fociztunk, és elkezdtük főzni a paprikás krumplit, az egyik a krumplit pucolta a másik meg a hagymát. Sőt még a főzés közbe is fociztunk. Bár a fociban jó sokszor veszekedtünk, mint például: - Ez szabad volt! – Dehogy volt szabad! – De az volt!
Este 9 óra körül volt egy kis bátorság próba, hárman voltunk egy csapatba Bálint, Zsolti és én. Elindultunk, annyira nem is volt sötét, de az egyik résznél (amit fák terítettek be) nagyon sötét volt, ott féltem egy nagyon kicsit. Amikor kiértünk a sötétből mentünk tovább és a tanár bácsi úgy megijesztett, pedig csak azt mondta halkan, hogy: - Jól csináljátok! Majd visszamentünk a szállásra. Lefekvéskor játszottunk felelsz vagy merszet és üvegeztünk is. Másnap reggel anya hozta a reggelinek valót: zsemlét, szalámit. Mi (a fiúk) még akkor is fociztunk. Reggeli után elmentünk a fazekashoz és ipiapacsoztunk is. Az ebéd spagetti volt. Anya és az Anaszt anyukája jól megcsinálták, nagyon finom lett. Aztán egy kis séta után hazamentünk. Otthon már rögtön elaludtam. Nekem annyira tetszett, hogy maradtam volna még pár napot. Jók voltak a focik, séták, de ami nagyon tetszet az a főzés volt.         

Reggel boldogan ébredtem. Apával meg reggeliztünk majd mentünk is a suliba. De azért jött ő is, mert jött velünk ó bányára. 8 körül el is indultunk. De, megálltunk egy kápolnánál megkeresni egy geocaching ládát. A tanár bá találta meg. Amikor odaértünk mindenki megágyazott, (nem volt egyszerű) és utána pihenés képen mindenki azt csinált, amit akart. Én yoyóztam, Viktor pedig peonzázott.(vagyis....... próbált) Utána kirándulni mentünk. Sokat sétáltunk. NAGYOOOOOOON!!!!!!!!! Én gumicsizmában voltam úgyhogy a patakba mászkáltam. Gyönyörű volt az egész völgy, a fák, és a folyó is. Sokat beszéltem. Amikor odaértünk versenyeztünk föl a lépcsőn, nem is volt fárasztó. Amikor hazaértünk mindenki naaaaaagyon fáradt volt, ettől függetlenül nekem tetszett ez a kirándulás. Utána megfőztük a paprikást. Irtózatosan finom volt. Az ipiapacsozás nagyon jó volt. A bátorság próbán mindenki be volt tojva. Az én csapatom látta a banyát. Az éjjel alig aludtam valamit, mert Szabi nagyon HORKOLT. Más nap elmentünk a belátó-kilátóhoz, nagyon nehéz volt föl a dombon. De megérte, mert nagyon szép volt. hazafelé aludtam egyet. Nagyon tetszett ez a kirándulás.

 

 

gallery 2 lightboxby VisualLightBox.com v6.0