2024. 08. 29. Tájoló

Én amikor megtudtam, hogy lesz egy ilyen nap az iskolában, nagyon örültem. Sajnos pár napra rá megsérültem és így már nem tűnt túl jó ötletnek elmenni. De a kíváncsiság a fájdalmat legyőzte, így elmentem. És örülök, hogy így döntöttem. Reggel kicsit izgultam és azon gondolkoztam, hogy jó ötlet volt-e eljönni mankóval vagy sem. Végül az osztálytársaim segítségével nagyon jó nap lett. Én az első csapatban voltam. Csapattársam volt Antónia, Máté, Bugi és Bazsa. Talán ők azok, akik ezt a napot felejthetetlenné tették. Ami talán egy sérülésben ,,jó” lehet, az volt, hogy egész nap liftezhettünk a csapattal. Összesen hat állomást próbálhattunk ki. Számomra a legérdekesebb az ügyvitel volt, mert még soha sem leltároztam, és állásinterjún sem jártam. Ami viszont nekem abszolút nem feküdt, az a turizmus volt. Kiderült, ha esetleg én szervezném valakinek az utazását, az nagyon nem járna jól. Így összességében örültem, hogy részt vehettem ezen a programon. Azt a tanulságot leszűrtem ebből a napból, hogy türelmesebbnek kell lennem másokkal. (Panka)

„Az biztos, hogy sebkötözö nem leszek, mert az nagyon nem ment.” (Antó)
„Az áramkört leírás nélkül is összeraktam.” (Levi)
„Látni sem akarom még egyszer a ruhahajtogatást. A műszaki állomás viszont nagyon jól ment.” (Dominik)
„Az irodai állomás az egy kicsit nehéz volt nekem, szóval irodában biztos nem fogok dolgozni. Túl sok infót kellett egyszerre megjegyezni vagy leírni, és még válaszolni is rá az állásinterjún.”
„A barkácsolós állomás is tetszett, főleg mert Józsi bá volt a felügyelő. Mondjuk azokat a gyöngyöket nem értettem. (Marci)
„A vérnyomásmérés nem nekem való, érteni is kell hozzá.”
„A sajt kimérése is tetszett, viszont az átváltások nekem nem annyira mennek.”
„A kereskedelem állomáson a hajtogatás után boltosnak álltam. Tetszett, mert ajánlani kellett a leárazott csokikat.” (Betti)

jquery lightbox codeby VisualLightBox.com v6.1