2022. 05. 20. a Nemzeti Múzeumtól az Állatkertig (Lázár Ervin program)
A 7. osztállyal Budapesten voltunk. Amikor már bent voltunk a városban, mindenki olyan nyugtalan volt, mint a kiskutyák a kisállatboltban, ha jön egy vevő. Amikor odaértünk a Nemzeti Múzeumhoz, félig elállt a lélegzetem olyan szép volt. Bementünk, letettük a cuccokat, és felmentünk a bársonylépcsőn. Körben mindenhol képek voltak, amíg mentünk fel. Volt egy terem, ahol kardot foghattunk és sisakot is felpróbálhattunk. A múzeum után az állatkertbe mentünk. A legaranyosabbak a szurikáták voltak. Amikor az egész osztály odajött, az összes szurikáta is megjelent. A végén ettünk egy jégkrémet és a hazaúton szóláncoztunk. Mindenki el volt fáradva, persze én is, ezért este hamar elaludtam.Balázs 5.
Tegnap voltunk Budapesten. Nagyon hosszú volt az út, bár igaz, voltak közte szünetek, de nagyon hangosak voltak a Kölkediek, nem lehetet pihenni a buszon. Az állatkertben nagyon cuki volt a fóka és a szurikáták. Volt egy csúszda, ami bele volt építve egy fába, ami nagyon vicces volt a kanyarok miatt. És fagyiztunk is. A jegesmedve irtózatosan nagy volt, meg a grizzly medve is. Volt rengeteg hal, csuka, ponty, amur és volt egy felfordult ponty. A varászhegy az nagyon szép volt. A lábánál volt tüskés dinó, amire ráültem, és mikor leszálltam róla, akkor megnyomot ott ahol nem kellet volna és nagyon fájt. Meg voltak törött dinó tojások, amikbe bele lehetett ülni. Nagyon furcsa volt, olyan érzés volt, mintha egy embrió lettem volna. És a múzeum sem volt rossz, a sodrony a béléssel nagyon jó volt, de a fazék sisak nyomta a vállam. Volt egy kardmásolat. Nagyon fura érzés volt, ahogy fogtam, úgy éreztem magam, mint egy lovag. Voltak középkori ruhák is a Balázs meg az Adrienn nagyon viccesen nézetek ki. Dominik 5.
Tegnap Budapesten voltunk az osztállyal. Voltunk a Nemzeti Múzeumban meg az állatkertben. A Nemzeti Múzeumban bevallom nem volt semmi érdekes, csak pár középkori göncöt próbálhattunk fel, ami csak egy másolat volt. Ezért semmivel se tudják bizonyítani, hogy így nézett ki. Talán még pár írásos emlék alapján csinálták. Na de az teljesen mindegy volt, hogy így néztek-e ki, mert akkor is szuper lett volna, ha nem raknak egy tündérkeresztanya sisakot a fejemre az sokkal élvezetesebbé tette volna a kirándulásom. De hála kedves osztálytársaimnak, ezt is lehetővé tették.(De azért a Dominiket is megnézném benne, mivel ő volt az ötletgazda). Meg az összes többi lányon, akik ezt felajánlották, szóval ezért ez volt a legrosszabb múzeumi kirándulásom. Az állatkert pedig csak hozta az eredeti formáját. Mivel már voltam itt, ezért megszokottak voltak az állatok és a hely. Ami érdekes volt, azok a kígyók voltak. Mert amikor mi voltunk, akkor anya miatt nem mehettünk be apával, mivel nagyon fél a kígyóktól. Ennyi volt a budapesti kirándulásunk. Anna 5.
Csütörtökön fáradtan, de valahogy fölébredtem. Idejöttem az iskolába és egy buszba beültünk. Biztos vagyok benne, hogy a világ legkényelmetlenebb és a leglassabb buszát fogtuk ki. 3 órát utaztunk mire oda és haza értünk, összesen 6 órát utaztunk. Egy múzeumba mentünk, ami nagyon unalmas volt, és utána elmentünk az állatkertbe, ahol két órát töltöttünk. Talán ez volt a legjobb az egészben. Aztán fáradtan hazaérkeztünk. Ma meg már itt tanulok az iskolában, szóval nem volt túl sok idő, hogy mindent kipihenjük. Panka 5.
Fotók: Tóth Péter
 |
||||||||||||
|
Archívum |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
| baracsdenes@gmail.com |
