2015. szeptember 10. Történelem örömóra - középkori rémségek és puliszka
Csütörtökön az osztályunknak örömórája volt. Szalai Domi volt a bíró, ítéleteket hozott a jobbágyok felett pl: kézlevágás, 3 nap egy kalodában, elevenen égetés. Én az orvos voltam, gyógyítottam a jobbágyokat, ha már nem lehetett segíteni megöltem őket. A középkori gyógymódok rettentők voltak: mossunk hajat egy kisfiú vizeletében, készítsünk pakolást tehénlepényből és rozmaringból, és végső megoldásnak az érvágás. A Jankóék földesurak voltak adót szedtek a jobbágyaiktól a katonáik kíséretében (amit eléggé elrontottak). A jobbágyok elmondták, hogy abban az időben mit ettek, mit dolgoztak. Két szerzetes is elmondta panaszait egy levélben a kolostori életről. Az óra végén megkóstolhattuk a puliszkát majd fényképezkedtünk . Nagyon jó óra volt !! (Heilmann Dominik)
Azt hittem, hogy nehéz lesz, vagy valami ilyesmi, de nem. Én nagyon jól éreztem magam és sokat nevettem nagyon tetszett ez az egész. Közben megtanultam 4 -5 mondatot. Jobbágy voltam Zitával és a Krisztivel, ők is nagyon ügyesek voltak. Az a rész tetszett, mikor orvoshoz kellett mennem, illetve a Heilmann Dominikhoz, ájulásaim voltak. J Aztán kaptam egy hagymát, hogy tegyem a hónaljam alá és meggyógyulok. (hehe, na ez vicces volt) J Hát jó volt na. Amikor a Dávid pestises volt, és elment orvoshoz, a Dominik bárddal le akarta vágni a kezét.
Csak az a kár hogy vége lett, ja és az új német tanárnőm, Ág néni megdicsért, hogy ügyes voltam, de szintén Anita néni is, akit nagyon szeretek. Én ezt megismételném jó sokszor.
(Bogdán Andrea írta)Csütörtökön (09. 10) Tőriből örömórát tartottunk és mindenki ott volt és beöltöztünk. Sokan jobbágyok voltak és elmondták a jobbágyok életét, ami nagyon szörnyű. Volt bíró, (Szalai Dominik) aki ítéleteket hozott a jobbágy tolvajok ellen. Az orvoshoz (Heilmann Dominik) is mentek betegek Pl.: Pestisesek, lábfájósok… Szerzetesek (Én és Fedor Olivér) nem szerettek kolostorban élni, ezért írtak levelet a családjuknak. Lemondtak pénzről és családról. Ez a középkor! Én nem élnék ott! Ez az éhezés és fájdalom! A végén középkori kaját ettünk. Én nem kóstoltam meg, mert még a kinézete is szörnyű volt. Utána fotózás. Bejöttek tanárok is.Szuper kis örömóra volt! (Aszmann Máté)