2014. december 14-19. Színek, színek, színek (Gondolatok a "Színes napok" kapcsán)

fehér kék narancs piros zold gallery 2 lightboxby VisualLightBox.com v6.0

A kék

A kék
Olyan színű, mint az ég.
Ha valami ég,
Jönnek a tűzoltók, és a víz is kék.

A tengerek is kékek,
S gyönyörűek lesznek tőlük a képek.
Úgyhogy a kék egy gyakori szín,
És jó, mert sok tőle a rím.

(Baumgärtner Bálint 4.)

Színtelen világ

Furcsa lenne, ha minden feketébe öltözne
Kinéznénk az ablakon, minden mogorva lenne.
Nem lennének vidám színek
És nem lennének boldog percek.
A tenger nem lenne égszínkék
A virágok az ég a fák
Minden elvesztené színét.
Színek nélkül a világ nem lenne igazi
Nem lehetne semmiben gyönyörködni.

(Gász Fanni 8.)

A színek

A kék olyan, mint az ég
A kék olyan, mint a jég
Színek nélkül a világ
Rossz lenne és kész!

A piros olyan, mint a vér
A piros olyan, mint a rózsa
Rózsa és vér nélkül más lenne a világ
Lezárom és kész!

(Werner Jázmin 4.)

 

 

A piros a kék a szürke és a sárga

A piros a kedvenc színem.
Hiszen piros a vérem meg a szívem.
A piros szép. Az ég meg kék.
A piros vidám szín.

A piros szín szerelmet jelképez
A kékről eszembe jut a csillagos ég.
A szürke színről eszembe jut
a szürke ég a ködben

A sárgáról az jut eszembe,
hogy bámulom a szürke égben
a csillogó csillagokat.

(Balázs Zsolti 4.o.)

A piros

 A piros az egyik kedvenc Szinem,
hisz piros a szívem.
Meg a vérem,
Hogy nézne ki a világ piros nélkül.

Meg a többi szín nélkül,
Minden olyan fekete és fehér lenne.
A fiuk feketék a lányok fehérek?
A vérünk is fekete fehér lenne?

Az már nagyon csúnya lenne,
Hisz hát minden fehér és fekete lenne.
Olyan lenne minden mint a régi képek,
Hisz régen a képek feketék s fehérek voltak.

(Orsós Szabolcs 4.)

 

 

 

 

A színek

A kék az ég,
A piros a vér.
A sárga a nap,
És a barna a föld.

Mindegyik szín valaminek a színe.
a rét szép zöld. A nap égető sárga.
A vér, mérgező piros.
A kék a gyönyörű ég.
A fekete a szomorúság.
És a csúnya szürke a viharos ég.

(Kozma Bognár Krisztián 4.)

A világ színek nélkül

A fák nem zöldek,
Mint régen, az ég
Sem kék, mint volt.

A vér már nem vörös,
Mert fekete, az utcákat
Szürke emberek járják,
A tó már szürke
S nem kék mint rég.

Régen volt a jó,
a fák zöldek, az ég is kék volt,
A vér vörös, az emberek
Pedig színesek voltak.
De az már a múlt.  

(Forray Péter 4.)

A színek

Piros, tilos
Kék, pék
Lila, Tita
Fekete, lelke
Rózsaszín,a kedvenc szinem!

(Mayer Angelika 4.)

Az én kedvenc színem a fekete. Hangulatos, feltűnő, és az összes többi szín illik hozzá.
Megvan a maga hangulata. A legtöbb dologhoz kötődik, temetés, élet és sötétség. A sötétség, amitől rengetegen félnek, hogy mit rejthet magában. Aki úgy gondolja, hogy nem így van, menjen el a temetőbe sátorozni, és éjszaka idézzen szellemet.
(Heilman Dominik 5.)

Az emberek stílusa nagyon különböző Valaki a saját kis pink világát éli, valaki pedig a sötét, fekete árnyalatot kedveli. Én szeretek úgy öltözködni,hogy minden  passzoljon  mindenhez, bár ehhez sok ruhadarab kell . A bordót a rózsaszínnel keverem, a lilát a zölddel. Nekem fontos, hogy hogyan néz ki. Viszont ünnepekkor én is fekete-fehérré változom, ami megmondom őszintén, nekem az utolsó helyen végez a listámon. Persze egyes programokon én sem öltözködök durván, de megadom a módját, hogy azért divatos is legyek. A szabadidő ruha színei nagyon jók, de én nem megyek benne sehova, hanem csak otthon hordom.  Remélem van mindenkinek egy saját stílusa és nem másol. (Galambos Réka 6.)

Vannak olyan dolgok, amik már önmagukban is kifejezőek tudnak lenni és vannak olyanok, amik egy másik érzés társaságában nyernek értelmet. A színek viszont igazán kifejezőek önmagukban is. A pirosra gondolok, a melegség jut eszembe, mint a tűz, a lángok vöröslése, de l ezzel együtt jelentheti a családi és lelki melegséget is. Lelki melegség alatt a legerősebb érzések együttesét értem, mint például a szeretet. Aztán ott van a kék. A hullámzó tengerek, a kék ég, és a határtalan szabadság jut az eszembe. Pedig soha életemben nem repültem, nem egy esemény jut eszembe a múltból, hanem egy érzés, amit nem tudok megmagyarázni. A feketénél pedig a gyász és a fájdalom képe lebeg fel előttem, a vég nélküli szomorúság. A zöld természetesen az erdőket juttatja eszembe, a zöldellő mezőkkel és virágokkal tarkított réteket. Gombák állatok és minden, ami kizárólag a természetre van utalva. Aztán a fehér. Ez egyértelműen a tisztaság szintén anyagi és lelki értelemben is. Nem feltétlenül azt jelentheti, hogy valaki tiszta, mert megmosakodott, hanem van egyfajta lelki tisztaság is, ami a jóságra utal számomra. És a szürke a gépek vég nélküli zakatolását, az elektronikai csodák megújulását jelenti, illetve leginkább magát az elektronikát. De erről el lehetne töprengeni akár napokig is, de valószínűleg mindenki másra jutna, mert a bennünk rejlő érzések befolyásolják ezeket a megmagyarázhatatlan gondolatokat. (Bandicz Bálint Barnabás 6.)