2014. január 28. Hull a pelyhes...
Mikor itt az iskolaudvarban is megeredt a hó, természetesen megint megkezdődtek újbóli fürdetések és hógolyózások. Mondjuk én kételkedtem benne, hogy ezen a télen még megered a hó, de sajna nem lett igazam. Ami azt illeti én annyira nem is szeretem a havat, meg ezt a hideget, a nyarat annál inkább, persze a nagy melegek is nagyon kellemetlenek tudnak lenni, épp ezért szeretem jobban a másik két évszakot, a tavaszt, és az őszt. Szóval mindent hó borít, és az iskola kihirdetett egy osztályos hóemberépítő versenyt. A lényeg az, hogy kiválasztanak három hóembert és azok az osztályok, akik csinálták kapnak egy csomag cukrot. Bár igazából azt sem értem, milyen szempontok alapján választják ki a három győztes hóembert, talán a nagyságuk miatt, nem tudom, vagy az osztály kreativitása alapján, hogy melyik fejfedő volt a legrozsdásabb, vagy ilyesmi. Én személy szerint nem vettem részt a hóemberépítésben, mert nem találom otthon a kesztyűm párját, és egy csomag cukorért nem csinálok a kezemből mirelitet! Meg amúgy is lusta vagyok én az ilyesmihez… Az én osztályom és a nyolcadik nyert, és a nyolcadik két csomag cukrot kapott, állítják, mert többen vannak, de szerintem, csak azért mert nem lett harmadik győztes. Nap végére már nincs mindenhol akkora hó, mint reggel, de nem feltétlenül mert elolvadt, hanem azért is, mert a versenytől függetlenül is sok osztály épített 3 méteres hóembereket. Akárhogy is, legyen minél előbb vége, ne fürdessenek addig meg, és valamikor a kesztyűmet is megkeresem…
(Bandicz Bálint Barnabás)
