|
|
Ma a nyelvtanóránkon tájházba mentünk. Két mosolygós arcú néni fogadott minket. Ami azt illeti nem ismertük őket. Viszont nagyon jól bemutatták a felvidéki és a székely szobákat. Amint beléptünk unalmasan nézelődtünk, mert sokszor mentünk már oda. De egész más lett, mint gondoltuk. Mivel mi mindent megnéztünk, már menni is akartunk. De nem. Elkezdtek nagyon izgalmasan beszélni. Egyre több érdekességet mutattak nekünk. Már mindenki körbe állta a két nénit. Akkor jöttünk rá, hogy egész jó, hogy itt vagyunk. Azután már nem bohóckodtunk, csak kérdezgettünk. Azután jött a felvidéki szoba. Ott is sok érdekesség volt. De valamivel a székely szoba volt a jobb. De nem azért mert én székely vagyok. A felvidéki szobáról csak annyi, hogy az nagyon tetszett. Nehezen és búsan mentünk vissza az iskolába. Nagyon tetszett ez a látogatás! |
