Minden tehetséges gyerek kapjon esélyt!
Nemzeti Tehetség Program a Véméndi Általános Iskolában
A tehetségsegítés feltételrendszerének javítását célzó hazai programok támogatása
(A pályázat kódja: NTP-TFJ-21)
Döntéshozó: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter
Minden tehetséges gyerek kapjon esélyt!
Film a pályázaton elnyert támogatásról a Véméndi Általános Iskolában
1.Hangrendszer fejlesztés
Egy sportcsarnok hangosítása alapvetően nagy kihívás, hát még akkor, ha az eszközök minőségi és teljesítmény beli paraméterei, ezt nem teszik lehetővé. Korábbi iskolai rendezvényeink, kulturális műsoraink, ünnepségeink minőségi produkciói közül több vagy az érthetetlenség, vagy a hangosítás behatároltsága miatti sípolás, búgás homályába veszett. A pályázatban elnyert hangfalaknak, végfok-erősítőnek és keverőpultnak köszönhetően hangerőben és kvalitásokban is nagyot léptünk előre. Az új kábelek segítségünkre vannak a nagy távolságok áthidalásában. Úgy a hordozható, mint a kábeles mikrofonjaink sokkal tisztább hangzást biztosítanak, és a Rode-ok térmikrofon funkciójának köszönhetően könnyedén lavírozhatunk az egyéni és csoportos produkciók között. Végre műsor közben elforgás- és lekonyulásmentes állványokkal dolgozhatunk, amik a hangosítónak és a fellépőknek is stabilitást biztosítanak. Mindezeknek köszönhetően szavalóink, mesemondóink, énekeseink, illetve énekkarunk olyan körülmények között gyakorolhat rendezvényeinkre, és színesítheti azokat, hogy méltó felkészülést nyújtsanak a pedagógusok által kijelölt versenyekre, így magas nívón valósulhat meg iskolánkban a képességfejlesztés és tehetséggondozás ezen művészeti ágakban.
2.Fejlesztés társasjátékokkal
A társasjáték többféle szempontból is pozitív hatást gyakorol a gyermekek fejlődésére. A közös élményeken keresztül fejlesztik a gyermekek szociális készségeit, építik a szabálytudatot, megtanulják kezelni a sikereket, kudarcokat és mindemellett számos lehetőséget kínálnak a gyermekek kognitív funkcióinak és tanuláshoz szükséges háttérképességeinek fejlesztésére. Kiemelten a koncentrációt, memóriát és a gondolkodás sebességet. A társasjátékok abban is segítik a gyerekeket, hogy megtanuljanak tervezni , helyzeteket felismerni , problémát megoldani és előre gondolkodni. Erre remek lehetőséget kínálnak a különböző logikai és stratégiai társasjátékok. Továbbá hozzájárulnak a kreativitás fejlesztéséhez is, hiszen egyes játékok esetében a képzelet és fantázia nagy jelentőséggel bír. Ennek köszönhetően hosszú távon képesek elősegíteni az írás, olvasás és számolás elsajátítását.3. Egy kölönleges szakkör a Véméndi Általános Iskolában
Az idei tanévben Bayer Császár Eszter tanárnő vezetésével természettudományi szakkör indult iskolánkban. Ehhez az alábbi eszközöket a Nemzeti Tehetség Program pályázatán nyertük: 10 természetmegfigyelő készlet, 10 növények növekedése megfigyelő ház, 2 mikroszkóp, 1 szétszedhető mini csontváz, 5 időjárás tudomány kreatív szett, 1 mobil természetvédelmi labor, 1 mágneses víz körforgás bemutató készlet, 5 üvegház, 1 általános biológiai metszetkészlet, 10 teleszkópos bogárnézőke, 2 állatmegfigyelő henger, 2 bogármegfigyelőház, 1 krumplióra készlet, 2 „alkoss kristályokat” készlet, 2 színes tanulói mikroszkóp készlet és 1 USB mikroszkóp.
Így írnak élményeikről diákjaink:
„Nagyon sok érdekes dolgot csinálunk, például felhőt készítünk úgy, hogy egy üvegben forralunk vizet és az üvegre rátesszük a tetejét, majd egy jégakkut és akkor forog benne a forró levegő, ami felhővé lesz.” (F. N.)
„Eszter néni szakkörén nagyon érdekes kísérleteket csinálunk. Egyik alkalommal gilisztákat és pajorokat kerestünk. A másik foglalkozáson paprikát, rozmaringot, paradicsomot, babot, margarétát vetettünk és azóta figyeljük növekedésüket.” (U. D.)
A legelső természet szakkörön mi a sórákokról tanultunk és még Eszter néni megmutatta nekünk mikroszkópban is. Két hét múlva elvetettük a magokat. A növények öntözésé és a halak etetésénél van beosztás, hogy ki csinálja a feladatot. (L. K.)
„ Az első szakkörön kettes csapatban voltunk, kettő növényt kellett kiválasztani és elültetni, a növények most már szép nagyok, mert minden nap kapnak vizet. Egyszer Eszter néni hozott halakat és csináltunk nekik akváriumot. Egyszer egy kristályt is nézhettük mikroszkóppal. A múlt héten bogarakat és pókot szedtünk ki és átraktuk egy dobozba.” (K. M.)
A természettudomány szakkör nagyon érdekes. Első héten a sórákokat mikroszkóp alatt néztük és tanultunk néhány érdekes dolgot róluk. A legtöbb sórák még pete volt, de találtunk egy olyat ami már nagyobb volt a többinél. Miután tanultunk róluk új dolgokat, megetettük őket liszttel, majd elhelyeztük őket a raktárban. A szakkörösök gondozhatják a sórákokat, amíg Eszter néni nincs az iskolában. A 2. héten növényeket ültettünk átlátszó cserépféleségbe. Nóri és én margarétát ültettünk, Máté és Kristóf babot ültettek, Alex és Józsi rozmaringot és paradicsomot, Szilveszter és Krisztián pedig paprikát ültettek. Egy pár hét múltán a bab óriásira nőtt, de a többi növény is bele kezdett a növekedésbe. Most a héten én és a Nóri gondozzuk a növényeket. (A. J.)
Mi az ötödik osztályosok ültettünk sokféle növényt egy átlátszó üvegbe, hogy majd lássuk a fejlődését napról- napra. Több csapat volt és minden csapat a saját üvegébe ültethetett bármit. Mi babot ültettünk. Kb. egy hétre rá kinőtt a babunk és mostanra már nagyon nagy a mi növényünk. (Sz. M.)Így ír élményeiről Bayer – Császár Eszter biológus tanárnő:
Az az elméletem, hogy a természettudományt a lehető legjobban akkor lehet megismerni, megérteni, ha nem csak megbeszéljük a tananyagot, hanem vizsgálatok, kísérletek végzésével megfigyeljük és elemezzük a biológiai, kémiai vagy egyéb, a természettudomány tárgykörébe tartozó sajátságokat. Szerencsére a Véméndi Általános Iskola is ugyanezt az elméletet képviseli. Többek között ez az egyik oka annak, hogy szeretek itt tanítani.
Kutatás a mikrokozmoszban
A szakkör keretein belül először megismerkedhettek a gyerekek a mikroszkóppal és annak varázslatos világával. Az egyik érdekes témánk a sórák (Artemia salina) fejlődésének vizsgálata volt. A hím átlagos hossza 8-10 mm, a nőstény pedig 10-12 mm (Balneo-Research Journal: Vol.2, Nr.4, 2011). Méreteiből adódóan kiválóan alkalmas ez az élőlény arra, hogy még jobban megismerjék és gyakorolják a gyerekek a mikroszkóp használatát. A sórák egy olyan különleges rákfaj, mely mintegy 25–250 g/l sósűrűséget is képes elviselni. Petéit melyek képesek túlélni a kiszáradást és akár több évig is életben maradhatnak, űrkísérletekben (Apollo-16, Apollo-17…) is felhasználták, mint például a gravitáció hiányának vizsgálatára, vagy a kozmikus sugárzás biológiai hatásának tesztelésére. Ezeknek a különleges élőlényeknek az életciklusát vizsgáltuk, mely a megfelelő körülmények között három hét és a folyamat gyakorlatilag a szemünk előtt zajlik le, miközben megfigyeljük őket a mikroszkóp alatt.
A mikroszkópikus felfedezéseink itt nem értek és nem is érnek véget. Láthattuk már a papucsállatkák nemzetség (Paramecium) bizonyos képviselőit, valamint vázavízben élő baktériumokat is. Ezeket (a sórákokkal egyetemben) videófelvételen is sikerült megörökíteni.
Itt a vizsgálatok nem állnak meg, van még egy s más a tarsolyomban.Növények egyedfejlődésének vizsgálata
A másik fontos témakör, amivel foglalkozunk a szakkörön az a növények egyedfejlődésének vizsgálata. Többféle magot is elültettünk egy olyan különleges ültetődobozba, amely átlátszó, ennek köszönhetően láthattuk a gyökér, hajtás fejlődését. A folyamat közben megbeszéltük a gyerekekkel, hogy az adott növénynek milyen gyökere, milyen levele van a látottak alapján.
Ennek az egésznek a másik különlegessége szerintem az, hogy a két szakkörös osztálynak „kell” fenntartania a növényeket, hiszen én csak csütörtökön és pénteken vagyok az iskolában. Azért tettem idézőjelbe a „kell” szót, mert ez valahol a kötelességük volt ugyan, de szeretettel gondozzák a növényeket. Sokszor szünetekben is bejönnek, hogy megöntözhetik-e a növényeket.
Az egyedfejlődést érintve folytatunk egy másik kísérletet is, amelyben a fototropizmust szeretnénk vizsgálni. Ez összefüggésben áll a fotoszintézissel. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekek az iskolában ne csak megtanulják, hogy létezik fotoszintézis, hanem értsék is, hogy mi az és miért kulcsfontosságú ez a folyamat bolygónkon. A fototropizmus során a növény a fény irányába fog növekedni. Ezt úgy vizsgáljuk meg, hogy labirintust hoztak létre a gyerekek az általuk elültett magokból fejlődő növényeknek, melyeknek csak egy lehetséges ponton érkezik be felülről a fény. Ezáltal, ha a fototropizmus helytálló, akkor a növény a labirintusban kacskaringós útvonalon ugyan, de megtalálja a fényt és abba az irányba fog növekedni.A víz körforgása
A víz körforgásának mélyebb megismerésével is foglalkoztunk a szakkörön. Ehhez a pályázati forrásból vásárolt mágnestáblát használtuk, amivel a gyerekek ki tudták rakni a víz körforgásának a folyamatát. Mindemellett kicsiben lemodelleztük a felhő keletkezésének folyamatát, amit utána részletesen megbeszéltünk, hogy hogyan jöhetett létre az, amit láttunk. Ezt annyira élvezték a gyerekek, hogy az óráim során is bemutattam már több osztályban.Akvárium
Szeretném, ha a gyerekek minél jobban megismernék és megszeretnék a körülöttük lévő élővilágot. Ezért örülök neki, hogy szeretettel gondozzák a növényeket. Akváriumunk is volt, szinte „harc” volt hetente abból, hogy ki etetheti az állatokat. Sajnos ez az akvárium tönkrement, de ez átmeneti állapot, már dolgozunk ennek a megoldásán.
Érdekes volt számomra és egyben örömteli is, hogy nem kizárólag a szakkörös gyerekeket foglalkoztatták a növények és a halak gondozása. A nagyobbakat és a kisebbeket egyaránt érdekli. Olykor úgy kezdtem az óráimat, hogy megnéztük, de volt, hogy meg is etettük a halakat. Mindjárt máshogy indult a nap/ az óra.Köszönet
Szeretném megköszönni mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy ezt a pályázatot megnyerje a Véméndi Általános Iskola, amivel megvalósulhatott a természettudomány szakkör és ezzel együtt a gyerekek további ismereteinek bővítése, a tudományos világ közelebbi megismerése.
